Martonyi: Nem kötöttünk háttéralkut az azeri ügyben

PR
Hír TV, MNO, MTI
2012. szeptember 12., szerda 13:03
Magyarország a jóhiszeműség elve alapján járt el az azeri kiadatáskor – közölte bizottsági meghallgatásán Martonyi János. A külügyminiszter hangsúlyozta: nem kötöttek háttéralkut, kormánydöntés született, amelyért vállalják a felelősséget.
Hirdetés
Tetszik a cikk? Ossza meg ismerőseivel is!

Nem belépni szerettünk volna egy konfliktusba, hanem éppen abból kilépni – jelentette ki az azeri baltás gyilkos kiadatása kapcsán Martonyi János külügyminiszter az Országgyűlés külügyi bizottságának ülésén. Mint mondta: a jóhiszeműség elve a diplomáciában ismert, éppen ezért a magyar kormány nem feltételezte, hogy Azerbajdzsán megszegi szóban és írásban tett ígéretét a Ramil Sahib Safarov elleni ítélet végrehajtásáról.

Martonyi János az azeri kiadatásról tájékoztatott
Martonyi János az azeri kiadatásról tájékoztatott
Fotó: Kovács Tamás / MTI

A tárcavezető cáfolta azt, hogy a kiadatás kapcsán bármilyen háttéralkut kötöttek volna Azerbajdzsánnal. Mint mondta: az idő úgyis megválaszolja ezt a kérdést. Martonyi hangsúlyozta: kormánydöntés született, így nem kívánják ismertetni a külügyi és az igazságügyi tárca korábbi előterjesztését, a kormány vállalja a felelősséget az ügyben.

Martonyi János: kormánydöntés született az azeri kiadatás ügyében
Martonyi János: kormánydöntés született az azeri kiadatás ügyében
Fotó: Kovács Tamás / MTI

A külügyminiszter azt kérte, az örmények tartózkodjanak a túlzásoktól, mert szerinte elfogadhatatlan, hogy hazánkat és Azerbajdzsánt azonos szinten támadják a Safarov-ügyben. A tárcavezető úgy látja, a jelenlegi helyzetben az indulatok csillapítása a feladat. Fontos, hogy minden lehetséges eszközt felhasználjanak ahhoz, hogy a feszültség ne növekedjen Azerbajdzsán és Örményország között, ez egyébként az ő érdekük is – mutatott rá. Megjegyezte, a jelenlegi helyzetben nem segítenek sem a túlzások, sem a sértegetések.

A külügyminiszter szombaton az EU informális tanácsülésén részletesen beszámolt az ügyről kollégáinak, és – mint mondta – egyetlen bírálatot sem kapott tőlük, ahogyan a NATO főtitkárától sem. Hozzáfűzte: az eljárásban Magyarországot érte sérelem. A történtekkel kapcsolatban a tárcavezető párhuzamot vont egy 1983-as esettel, amikor a francia hatóságok átadták hazájának azt az örmény férfit, aki egy párizsi robbantásos merényletben két embert megölt.

Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára az ülésen hangoztatta, Magyarország megfelelő jogi garanciát kapott Azerbajdzsántól, és a nemzetközi jog szabályai szerint járt el. A kiadatásról szóló strasbourgi konvenció is kockázatokat rejt magában, mert ha átadnak hazájának egy elítéltet, az ott várhatóan kedvezőbb helyzetbe kerül – fogalmazott. Az államtitkár kijelentette, a korábbi kormányzati ciklusokból nem talált formális döntést tartalmazó iratot az ügyben.

Kovács László szocialista képviselő az ülésen azt mondta: a magyar félnek nem kellett volna megelégednie az azeri igazságügyminiszter-helyettes tájékoztató levelével. Szerinte külön garanciát kellett volna kérni az azeri féltől, hogy ne lehessen szabadon engedni Ramil Sahib Safarovot.

A jobbikos Gyöngyösi Márton arról beszélt, hogy „különböző nemzetközi intézmények és nemzetközi szervezetek az örmény félnek a fellépését egész konkrétan népirtásnak bélyegezték. Erről van négy EBESZ-határozat, Európa tanácsi és európai parlamenti határozatok. A NATO, az Európai Unió, mindenki megszólalt ebben a kérdésben és súlyosan elítélte az örmény felet. Ezt a kérdést a hegyi-karabahi konfliktustól nem lehet elvonatkoztatni. Azt, hogy ezt az ügyet hogyan kezelte a magyar kormány és a magyar Külügyminisztérium, az szerintem roppant dilettáns és tragikus volt.”

Azeri kiadatás: elítélik Ramil Safarovot
Azeri kiadatás: elítélik Ramil Safarovot

Döntés az azeri kiadatásról

Orbán Viktor kedden azt mondta: összkormányzati döntés született az azeri kiadatás ügyében. A miniszterelnök hozzátette: „Semmi nem történt a döntésünk után, amivel ne számoltunk volna előtte.” Orbán hétfői, napirend előtti felszólalásában is érintette a kiadatási ügyet, és azt mondta, igazságosnak tartja az azeri baltás gyilkos átadásáról szóló kormánydöntést.

Az azeri kiadatás

Magyarország augusztus 31-én adta át Azerbajdzsánnak az azeri katonatisztet, akit hazájában elnöki kegyelemmel azonnal szabadlábra helyeztek. Szerzs Szargszján örmény elnök aznap bejelentette, országa felfüggeszti a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal. Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szeptember 2-án hivatalába kérette Azerbajdzsán budapesti nagykövetét, akit diplomáciai jegyzékben arról tájékoztatott, hogy Magyarország elfogadhatatlannak tartja Azerbajdzsán lépését.

Késekkel és szekercékkel támadtak Azerbajdzsán fővárosának örmény lakosságára 1990. január 12-én. A kilenc napig tartó bakui pogrom során rengetegen meghaltak, az öldöklés során a felbőszült azeri férfiak címlisták alapján járták végig azokat a lakásokat, ahol biztosan örményeket találni. 1992-ben – orosz támogatással – örmény fegyveresek támadták meg Hodzsali városát egy februári hajnalon. A menekülő azerieket válogatás nélkül, a legkegyetlenebb eszközökkel mészárolták, hivatalos adatok szerint 613 embert (424 férfit, 106 nőt és 83 gyereket). 155 gyerek maradt félig vagy teljesen árván. A hosszú ideig tartó harcoknak mintegy 40 ezer áldozata van a két oldalon. Mindez máig órási indulatokat kelt mind az örmények, mind az azeriek lelkében, még azok körében is, akik közvetlenül nem érintettek. Safarov ráadásul közvetlenül érintett.

Magyar György, a hazánkban elítélt Safarov ügyvédje a HVG-nek kifejtette, pszichológus szakértők azt állapították meg, a tettes tudatállapota beszűkült, úgynevezett poszttraumás stresszben szenved. Safarov tizenéves volt, amikor a szeme láttára lefejezték családtagjait az örmények. „Ez pszichésen megterhelte, így amikor örmény hallgatótársa folyamatosan froclizta, felnagyította az őt ért sérelmeket, és úgy gondolta, hazájáért cselekednie kell. Ráadásul tőle mint azeri katonatiszttől hazája ezt el is várja” – emlékezett vissza az ügyre Magyar György.

A mesterségesen Azerbajdzsánhoz csatolt Hegyi-Karabahot 1988-ban próbálta magához venni Örményország, amire Azerbajdzsán fegyveres választ adott. Máig határzár van érvényben. A bakui Eurovíziós Dalfesztiválra Örményország nem küldött versenyzőt 2012-ben.
Hirdetés

Híradó | Élő adás

Tekintse meg a Hír TV aktuális híreit!

Kövesse adásunkat élőben!

Magyarország élőben – Mi áll az amerikai kitiltás hátterében?
Magyarország élőben – Mi áll az amerikai kitiltás hátterében?
<iframe id="videoplayer_110838" src="http://video.mno.hu/embed/110838" style="width:686px; height:500px"></iframe>
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Legfrissebb | Legfrissebb