Összevonhatják az MNB-t és a PSZÁF-et + Videó

PR
MTI
2011. december 14., szerda 18:33
Összevonhatják a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete feladat- és hatásköreit, ha az Országgyűlés elfogadja azt az indítványt, amelynek benyújtásáról a parlament alkotmányügyi bizottsága döntött.
Hirdetés

A kormányszóvivői iroda tájékoztatása szerint a kormány még nem tárgyalt arról a kezdeményezésről, amely szerint egyesíthetnék a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) feladat- és hatásköreit.

Összevonhatják a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) feladat- és hatásköreit, ellátásukra pedig egy új szervezet jöhet létre, ha az Országgyűlés elfogadja azt a módosító indítványt, amelynek benyújtásáról szerdai ülésén döntött a parlament alkotmányügyi bizottsága.

A módosító javaslat szerint – amelyet a 2012. január 1-jétől hatályos új alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti jogszabályhoz nyújtott be a bizottság – az összevonásról és az új szervezet létrehozásáról sarkalatos törvény, pontosabban az új jegybanktörvény vagy a PSZÁF-törvény rendelkezhetne. Az előbbit kedden terjesztette be a kormány az Országgyűlésnek, és már 2012. január 1-jén hatályba is lépne.

Hirdetés


A bizottsági javaslatról pénteki rendkívüli ülésén dönthet a parlament, a törvényről pedig egy héttel később, december 23-án szavazhat a Ház az ülésterv szerint. Az új szervezet elnökét a köztársasági elnök nevezhetné ki hat évre, a két alelnök pedig az MNB és a PSZÁF hivatalban lévő elnöke lenne mindaddig, amíg elnöki megbízatásuk tartott volna. Ezután az államfő nevezhet ki új alelnököt.

Az alkotmányügyi bizottság az összevonás lehetőségének megteremtését azzal indokolja, hogy „a pénzügyi piacok integrálódásával, a banki és az egyéb pénzügyi tevékenység közötti határok elmosódásával új kihívások jelentek meg a pénzügyi szektorban, amelyekre egy lehetséges megoldást jelenthet a pénzügyi intézmények felügyeleti tevékenységének és a jegybanki tevékenységnek az egyesítése”.

Az indoklás kitér arra, hogy a makroprudenciális, vagyis rendszerszintű felügyelet az országok többségében a jegybanki feladatok közé tartozik, a mikroprudenciális felügyeletre – azaz a pénzügyi intézmények kockázatának egyedi vizsgálatára – többféle modell létezik. Azonban több olyan nemzetközi példa is van, ahol mindkét feladatot a központi bank látja el – olvasható.

Az egységes modell melletti érvként említi a bizottsági indoklás, hogy a jegybanki tevékenység során felhalmozódott információk, a jegybank pénzügyi közvetítő rendszerben betöltött szerepe, tekintélye és függetlensége mind a pénzügyi felügyelet ellátását segítő, hatékonyságát növelő tényezők. A világ pénzpiacain jelenleg zajló folyamatok során kulcsfontosságú lehet a közös helyzetértékelés és a gyors döntéshozatal; az egy szervezeten belüli makro- és mikroprudenciális felügyelet megvalósítása megfelelő válasz lehet ezekre az új kihívásokra – áll az indoklásban.

A javaslattal kapcsolatban a kormányszóvivői iroda azt a tájékoztatást adta, hogy a kérdésről a kabinet még nem tárgyalt. Az MNB-nél és a PSZÁF-nél egyelőre nem reagáltak az MTI megkeresésére és a Nemzetgazdasági Minisztériumban sem válaszoltak szerdán estig.

Hirdetés

Híradó | Élő adás

Tekintse meg a Hír TV aktuális híreit!

Kövesse adásunkat élőben!

Panaszkönyv – Körbeettük a magyar tengert
Panaszkönyv – Körbeettük a magyar tengert
<iframe id="videoplayer_104139" src="http://video.mno.hu/embed/104139" style="width:686px; height:500px"></iframe>
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Legfrissebb | Legfrissebb