A Balatonnál is gondot okoz az iszap

Németh Tamás

2012. augusztus 08., szerda 20:14

Egyre nehezebbé válik a hajózás a Balatonon az alacsony vízállás miatt. A kapitányok tudásának köszönhető, hogy eddig nem történt hajófennakadás. Iszapkotrásra nincsen lehetőség, mivel nincs megoldva az elhelyezés. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szerint azért van ez így, mert nem állami feladatról van szó.

Nyomtatás

A Balaton átlagos vízszintje júliusra elérte a 74 centimétert, ami alatta van a minimális szabályozási sávnak. A szakértők szerint a helyzet nem tragikus, de a nyár végére a kipárolgásnak köszönhetően akár 50-55 centiméterre is csökkenhet.

A hajózásra nézve is veszélyt jelenthet az, hogy egyre sekélyebb a magyar tenger – kompok, vitorlások akadhatnak fenn. Ahhoz, hogy ez ne történjen meg, kotorni kellene a tó medrét, ám a Balatonon szolgálatot teljesítő uszályok megteltek vizes homokkal, és nincs már hely az iszap szakszerű elhelyezésére.

Nincsen elég tározó

Az mno.hu birtokába került információk szerint a pénz alapvetően meglenne rá, de nincsen elegendő – akár 100-150 ezer köbméter iszap elhelyezésére is alkalmas – tározó. Pedig a Balatonból „kimert” homokkal sok hasznos dolgot lehetne csinálni, így kiválóan lefedhetőek vele a hulladéktárolók, de a szántóföldeknek is jót tesz – noha a szervesanyag-tartalmuk elenyésző – például a műtrágyához képest.

Jelenleg is folynak a helyi mérések, hogy hol vannak a vízi közlekedést veszélyeztető homokpadok, így Siófoknál már megtették a szükséges beavatkozást. Ugyanakkor Fonyód, Balatonmáriafürdő és Szigliget pedig még a rizikós kikötők közé tartozik – lévén, hogy az ott felgyülemlett, kotrásra váró iszapmennyiséget egyszerűen nem tudják hová szállítani.

A kompközlekedés ugyan még megfelelő, de az csak a kapitányok szakavatottságán múlik, hogy a közel 2 méteres merülésű hajók nem akadnak fent valamelyik homokzátonyon – ezt már a hajózásban, vízi közlekedésben jártas informátorunk mondta. Az optimális mélység a kikötőkben 2,5 méter, ez most erős túlzással is 2 méter alatt van. Hozzátette: 10 éve volt hasonló probléma a Balatonon Szántódnál és Fonyódnál. Akkor úgynevezett pontonokkal küszöbölték ki, hogy az autókkal megrakott hajók feneke ne súrolja a medret.

Még tőkesúly nélkül is kihívás

Ezt egy, a Balaton déli partján dolgozó vitorlásoktató is megerősítette hírportálunknak. Elmondása szerint a tőkesúlyos hajók esetében jelenthet nagyobb veszélyt, hogy zátonyra, homokpadra futnak, de a fiatalabbaknak, így a nyári táborokban vitorlázni tanuló gyerekek számára is kihívást jelent eljutni a sólyától a mélyebb vizekig, holott azokon a hajókon az oldalcsúszást megakadályozó, a hajó középvonalában elhelyezett svert nyúlik csak a vízbe.

Az oktató kérdésünkre elmondta még, hogy a Balaton adottságairól – köztük a déli part mentén húzódó masszív homokpadot is – a Hajózási Szabályzat is tájékoztat, tehát a vitorlázók, hajósok tudják, hogy hol mit szabad.

Utoljára a 2000-es évek elején volt az ideihez hasonló aszályos időszak, akkor a mostaninál 30-40 centiméterrel lejjebb volt a vízállás. A különbséget az jelentette, hogy még lehetett hová nyúlni, ami a forrásokat illeti, az iszap jó helyre került. Az önkormányzatok és a Balatoni Hajózási Zrt. (BAHART) is hozzájutott közel 10 millió forinthoz, ám információink szerint ezeket a csapokat azóta elzárták, azóta csak rapid megoldások léteznek.

A vidékfejlesztésitől a belügyön át

Az mno.hu megkereste a Vidékfejlesztési Minisztériumot, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy a Balatonból származó iszap elhelyezésével kapcsolatos kérdéseinkkel a Belügyminisztériumot keressük. Feleletet végül az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) adott. Így megtudtuk: a Balatonnál jelenleg három üzemelési engedéllyel és korlátozott mértékű, de elegendő tárolókapacitással rendelkező zagytér található, ami felhasználható iszap befogadására és átmeneti tárolására. Ezek a zagyterek azonban a vízminőség-védelmi kotrások során kitermelt üledék befogadására készültek.

Az OVF tájékoztatása szerint a kikötők fenntartó jellegű kotrásából származó zagyanyag befogadása, tárolása nem állami alapfeladat, így ezeknek az anyagoknak számára nem alakítottak ki zagyteret. A hatóság elmondása szerint ezek kialakításához egyeztetésekre van szükség, így például a nemzeti parkoknak, a BAHART-nak, valamint az önkormányzatoknak is rá kell bólintani a tárolóra.

Önrész is kell, de nem fogadják el

„Mivel nem állami alapfeladat megoldását kell végrehajtani, ezért szükséges, hogy a zagyteret használni kívánó szervezetek megfelelő önrészt vállaljanak mind az előkészítés, mind a kivitelezés költségeiből. Több megbeszélés is volt már a vízügyi igazgatóságok és a BAHART részvételével, konszenzusra azonban nem sikerült jutni a kérdésben” – mondták el a hivatalnál az mno.hu-nak. Általában jellemző, hogy a fenntartásban érdekeltek nem fogadják el, hogy be kell szállni egy projektbe – tették hozzá. Így, mivel nem állami feladatról van szó, nem áll rendelkezésre forrás ilyen zagyterek kialakítására.

Arra a kérdésre, hogy milyen európai uniós forrásokhoz nyúlhat Magyarország a minőségi balatoni hajózás fenntartása érdekében, annyit közöltek, hogy a hajóút területén a hajóút-kitűzési alapfeladatok során – már állami alapfeladatként – megjelölik a veszélyes helyeket. A hajózáshoz szükséges feltételek minden évben biztosítottak a Balatonon.

Az OVF közölte azt is, hogy a kikötőkben a megfelelő vízmélység biztosítása, illetve a kereskedelmi célú hajózás biztosításához szükséges útvonalak fenntartása az üzemeltetők feladata és felelőssége.

Címkék

Balaton, támogatás, iszap, Országos Vízügyi Főigazgatóság, kotrás, BAHART, hajókikötők