Hölvényi György a Holokauszt Emlékközpontban tartott megemlékezésen hozzátette: a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a gyűlölködő hangokat visszaszorítsa, és az ország valamennyi polgárát megvédje a támadásoktól. Hangsúlyozta, hogy a borzalmaknak nem szabad még egyszer bekövetkezniük, ezért a gyűlölködésnek nincs helye a mai közéletben.

Az államtitkár leszögezte: nem fogadható el, nem engedhető meg mások testi vagy lelki fenyegetése, az élők vagy a holtak meggyalázása, sem pedig a kollektív megbélyegzés.

Hölvényi György arra is felhívta a figyelmet, hogy Európa története nemcsak a bosszú és a háború története, hanem a megbocsátásé és a párbeszédé is. Ezért szerinte kihívás és fontos feladat a megbékélés, az elfogadás kultúrájának a terjesztése, és közlése szerint ebben Magyarország kormánya kezdeményezőként részt kíván venni. Az államtitkár szerint rá kell döbbenteni a gyűlölködőket, a gyűlöletet szítókat arra, hogy amit képviselnek, az elfogadhatatlan, hogy a másik ember a saját embertársuk, honfitársuk.

Az egyének morális felelőssége

A teljes nemzet összefogására van szükség, hogy a romák kirekesztését és a kisebbségek elleni gyűlöletkeltést meg lehessen állítani, s a cigányság, amely a rendszerváltozás legnagyobb vesztese lett, méltó oktatási és foglalkoztatási helyzetbe kerüljön – írta közleményében a Fidesz frakciója.

Schiffer András (LMP) a Wallenberg Emlékbizottság tagjaként arról beszélt, hogy a szembenézést, a történtekről való nyitott diskurzust veszélyezteti, ha bármely szenvedéstörténetet valamelyik politikai erő ki akarja sajátítani. „Ahogy Trianon nem lehet az egyik oldalé, ugyanúgy a holokauszt nem lehet a másik oldalé, és fordítva” – fűzte hozzá.

A képviselő arról is beszélt, hogy az erkölcsi rend fenntartásához határozott nemet kell mondani a kollektív felelősségre, és határozott igent az egyén morális felelősségére. Schiffer András – felidézve a néhány éve történt romagyilkosságokat is – kritikaként úgy fogalmazott: három éve nem tisztázott a magyar rendvédelmi szervek felelőssége abban, hogy hónapokon keresztül elvetemült és könyörtelen gyilkosok szabadon vadászhattak honfitársainkra, azok cigány származása miatt.

Alapvető változásokra van szükség

Balogh András (MSZP) ugyancsak a Wallenberg Emlékbizottság tagjaként arról beszélt, a mostani megemlékezés arra hívja fel a figyelmet, hogy a romák a magyar társadalom szerves részei, és ami velük történik, az mindenkivel megtörténhet. Véleménye szerint alapvető változtatásokra lenne szükség a társadalomban, amelyben az alapvető anyagi és szellemi igények kielégítése mindenki számára lehetővé válik.

Izsák Rita, a Tom Lantos Intézet igazgatója a rendezvényen azt mondta, a náci bűnösök felelősségre vonása és az igazságtétel nem alternatívája, hanem elengedhetetlen feltétele a tartós békének és az együttélésnek.

A rendezvény résztvevői a II. világháborúban Európa-szerte tízezrével meggyilkolt szintikre és romákra is emlékeztek. A Páva utcai intézményben tartott megemlékezésen jelen volt az Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Izrael és Nagy-Britannia budapesti nagykövete, valamint a diplomáciai testület több tagja is. A Páva utcai emlékközpontban tartott rendezvény után a résztvevők a IX. kerületi Nehru parton lévő, a roma holokauszt (porrajmos) áldozatainak tiszteletére állított emlékműnél helyeznek el koszorúkat és gyújtanak mécseseket.

'72 óta tartanak megemlékezést

A Tom Lantos Intézet által kiadott írásos összegzésben az áll: a magyarországi cigányságot is sújtó porrajmos története nem dokumentálható pontosan, de annyi bizonyos, hogy Magyarország 1944. március 19-ei német megszállását követően számos roma került először Komáromba, a Csillagerődbe, majd onnan különböző koncentrációs táborokba. Hozzátették, különböző becslések szerint 20-70 ezer roma ember esett a geocídium áldozatául.

A Cigány Világszövetség kongresszusának határozata alapján 1972 óta emlékeznek meg arról, hogy 1944. augusztus 2-án éjjel az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban néhány óra alatt több mint háromezer roma embert gyilkoltak meg.

Európai emléknap lehet

A roma holokauszt európai emléknapjának bevezetését kezdeményezte Járóka Lívia (Fidesz) európai parlamenti képviselő. Brüsszelben szerdán kiadott közleményében a magyar EP-tag emlékeztetett arra, hogy augusztus 2. a roma holokauszt nemzetközi emléknapja. Bejelentette, hogy írásos nyilatkozat tervezetét készítette el az uniós képviselő-testületben annak érdekében, hogy az EU-ban is nyilvánítsák hivatalos emléknappá ezt a dátumot.

A 70 esztendővel ezelőtti Magyarország saját állampolgárait „másodrendűnek, megbélyegzettnek, kiirtandónak ítélte, és mindent elkövetett, hogy ezt az ítéletet végre is hajtsa” – mondta Frölich Róbert főrabbi hétfőn Nagykanizsán, a roma holokauszt megemlékezésen.

A Cigány Világszövetség kongresszusának határozata alapján 1972 óta emlékeznek meg a világ számos országában arról, hogy 1944. augusztus 2-án éjjel az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban néhány óra alatt több mint háromezer roma embert gyilkoltak meg.

Az Országgyűlés 2000. évi döntése szerint 2001-től minden évben április 16-án tartják a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapját. A magyarországi zsidóság gettókba zárása 1944. április 16-án kezdődött meg Kárpátalján, az akkori Magyarország területén. Ezt követte ausztriai, németországi és lengyelországi haláltáborokba hurcolásuk. Néhány hónap alatt több százezer vidéki magyarországi zsidó embert gyilkoltak meg a koncentrációs táborokban.