Nem gyásznap, ünnep – olvasson a nemzeti összetartozás napjáról és a hétfői eseményekről!

További cikkeink az emléknap kapcsán:
• Minden harmadik magyart el akartak tüntetni
Szlovákmagyarok: film a hazakeresésről
• Az ember, aki hallotta a trianoni harangokat
•  A csíkszeredaiakat nagyon nem érdekli a hisztériaáradat

A kormányfő kereszténydemokrata helyettese a fővárosi Magyarság Házában tartott rendezvényen kiemelte, a magyar megmaradásnak két feltétele van: a nemzet közjogi egyesítése és kulturális örökségünk megerősítése.

A megemlékezések és a visszatekintések látszólag a múlttal foglalkoznak, de a küldetésük valójában nem az, hogy keseregjenek a múlton, és nem is csak annyi, hogy megismerjék a valódi, nem meghamisított történelmet, hanem az, hogy a magyar megmaradást szolgálják – fogalmazott Semjén Zsolt külhoni és anyaországi diákok előtt. Hozzátette: ez akkor lehetséges, ha mindenkiben benne él az egész magyar történelem, az egész magyar kultúra, „annak a küldetéstudata, hogy meg kell maradni”.

Rámutatott: a magyar állam minden eszközt mozgósít annak érdekében, hogy mind a kulturális megerősítés, mind a közjogi egyesítés által a nemzeti örökséget meg lehessen őrizni, mert ez alapvetően nem csak a múltról szól, hanem ez az összetartozás a közös jövő. Semjén Zsolt megköszönte a külhoni magyaroknak, hogy sokszor nehéz körülmények között is megőrizték magyarságukat.

Ne csak dátumokból álljon a történelem

A miniszterelnök-helyettes kitért arra, hogy a Határtalanul program keretében 15 ezer diáknak nyílik lehetősége, hogy külhoni magyarlakta területre látogasson, és így élő kapcsolat alakulhasson ki az egyetemes magyarság között az egész Kárpát-medencében. Utalva arra, hogy a programra 160 diák érkezett, hat székelyudvarhelyi, révkomáromi, szabadkai, valamint magyarországi iskolákból, kiemelte: az a cél, hogy ne legyen olyan magyar diák, aki legalább egyszer nem járt szervezett körülmények között más magyar közösségeknél.

Fotó: MTI


Semjén Zsolt hozzátette: az is a cél, hogy a külhoni magyarok is eljussanak egymás közösségeihez, az erdélyiek Felvidékre, a kárpátaljaiak Délvidékre, s így „az egész Kárpát-medencét be tudjuk lakni”. „Fontos, hogy a közös magyar örökségünket személyes szálakkal tudjuk átszőni” – mondta, megjegyezve: arra törekednek, hogy a történelem ne csak megírt dátumokból álljon, hanem személyes történetek összességéből.

A magyarságot összetartó központ

Papp-Váry Borbála, a Bethlen Gábor Alap vezérigazgató-helyettese elmondta: a Magyarság Háza 2011 őszétől minden magyar összetartozását jelképező intézmény lett, olyan, a magyarságot összetartó központ, amely a hétfőihez hasonló rendezvényeknek helyt ad. Szerették volna megmutatni, hogy a Határtalanul program keretei között a diákok milyen kapcsolatokat tudnak kialakítani, és hogyan válik a nemzeti összetartozás ezen a módon élővé.

Fotó: MTI


A rendezvényen lejátszották Majnek Antal kárpátaljai ferences püspök videoüzenetét, gyimesközéploki népdalok hangzottak fel a Határtalanul! programban részt vett diákok előadásában, Keresztes Ildikó erdélyi származású énekes és Orosz Örs felvidéki geográfus vallott üzenetében arról, mit jelent számukra a nemzeti összetartozás. Diósi (Gábor) Felicia csángó prózaíró olvasott fel novellájából, Matúz Gábor beszélt egy közösség kiállásának erejéről a Balassagyarmat – Civitas Fortissima, A legbátrabb város című film alapján, és magyarszentbereki forgatós táncokat is láthattak a jelenlévők.

Az emléknap reggel nyolckor a nemzeti lobogó Kossuth téri felvonásával kezdődött. Az ünnepi eseményen a közjogi méltóságok mellett jelen voltak kormánytagok, több parlamenti párt képviselője és a diplomáciai testület tagjai, valamint kétszáz, a határainkon innen és túlról érkező gyerek.