Mint azt megírtuk, a Budapest Airport ötéves bérleti szerződést kötött a Malév két leányvállalatával, amelyek tovább üzemelnek a budapesti repülőtéren. A Malév Ground Handling Zrt. és az Aeroplex of Central Europe Zrt. irodákat, hangárokat és egyéb létesítményeket bérel a Budapest Airporttól.

A munkaügyi központ csütörtökön utalta át a felszámolás alatt lévő Malévnál a márciusi bérek kifizetéséhez szükséges támogatást a felszámolónak.

Ahogyan azt az MNO megírta, a pilótákat tömörítő Hunalpa után a Gazdasági Szakemberek Szakszervezete (GSZSZ) is tiltakozott a felszámolás alatt lévő cég dolgozói márciusi bérkifizetésének még mindig tartó csúszása miatt.

A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren februárban az összes személyforgalom több mint négyötödét kitevő, első 12 legnagyobb forgalmú célország utasainak száma csak 3 százalékkal mérséklődött. A két hagyományosan legnagyobb, németországi és egyesült királyságbeli forgalom pedig a Malév kiesése ellenére lényegében stagnált. Jelentősen esett vissza az olaszországi (24 százalék) és svédországi forgalom (20 százalék), Hollandiába azonban 8 százalékkal többen utaztak.

Jelentősen, több mint duplájára nőtt a bécsi repülőtérre utazók száma, ami arra utal, hogy a jó átszállási lehetőségekkel rendelkező Bécs veszi vagy veheti át Budapestnek a balkáni utasokat „összegyűjtő” szerepét, illetve a kieső járatokat a legkönnyebben és leggyorsabban Bécsen keresztül tudták pótolni az elutazók. Az összes rendelkezésre álló férőhely száma mintegy ötödével csökkent, ezen belül a diszkont-légitársaságoké 31 százalékkal nőtt, a hagyományosoknál 35 százalékkal szűkült a kapacitás a Malév kiesése miatt.

A diszkont-légitársaságok szinte azonnal új járatokat indítottak az üzleti szempontból jelentősnek számító úti célok felé. A hagyományos nagy, illetve kisebb nemzeti légitársaságok pedig bővítették rendelkezésre álló ülőhelyeik számát, és nagyrészt átvették a Malév szerepét, de csak azokba az országokba, ahol nemzeti légitársaságnak számítanak.

A kevésbé jövedelmező útvonalak, jellemzően a délkelet-európai országok (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Ciprus, Görögország, Horvátország, Macedónia, Románia, Szerbia) és a közel-keleti országok (Jordánia, Libanon, Szíria) repülőtereivel a Malév kiesése után februárban megszűnt a közvetlen kapcsolat Budapest felől. Ezek közül néhány – Athén, Larnaca, Szófia – időközben ismét elérhetővé vált, vagy egy helyi nemzeti, vagy egy fapados légitársaság járataival. A kisebb balkáni országok (Albánia–Tirana, Macedónia–Szkopje) és a közel-keleti országok (Szíria–Damaszkusz, Jordánia–Amman, Libanon–Bejrút) ugyanakkor a jelek szerint tartósabban kiestek a Budapestről közvetlenül elérhető úti célok közül.

A régi tagok döntő többségének megtartása mellett átalakult a Magyar Légiközlekedésért Egyesület (Malért), de a célja nem változott, továbbra is egy új nemzeti légitársaság létrejöttét segítené elő – nyilatkozta a civil szervezet elnöke, Vécsei Mihály múlt hét vasárnap.

Egy április eleji Corvinus egyetemen tartott beszélgetésen a résztvevők úgy vélekedtek: van igény budapesti központú, magyar nemzeti érdeket képviselő légitársaságra, azonban nem feltétlenül kell teljes egészében állami tulajdonúnak lennie.

Jobb helyzetben a klasszikus légitársaságok

Az alacsonyabb kihasználtságú járatok kiesése és a többi kapacitás szűkülése miatt a klasszikus légitársaságok jobban meg tudták tölteni járataikat, kapacitáskihasználtságuk 60 százalékról 66 százalékra nőtt, miközben az új járatok beindítása miatt a diszkonttársaságok kihasználtsága – a KSH megjegyzése szerint minden bizonnyal átmeneti jelleggel – 77 százalékról 72 százalékra esett vissza.

Ahová vagy ahonnan a Malév helyett csupán fapados légitársasággal lehet eljutni, ott várhatóan nő az olcsóbb utazási lehetőséget kihasználó turisták száma a KSH szerint. A klasszikus légitársaság kényelmi szolgáltatásaihoz szokott – általában többet költeni hajlandó – utasok, a konferenciaturizmus résztvevői vagy az üzleti céllal utazók – a turisztikai szakemberek szerint – valószínűleg előnyben fogják részesíteni a környező országok fővárosait (Bécset, Prágát) Budapesttel szemben. Ezt a feltételezést igazolja a februári előzetes szállodai vendégforgalmi adat is, amely szerint az ötcsillagos szállodák vendégforgalma csaknem 10 százalékkal csökkent.

Van igény budapesti központú, magyar nemzeti érdeket képviselő légitársaságra, azonban nem feltétlenül kell teljes egészében állami tulajdonúnak lennie – vélekedtek a résztvevők a Budapesti Corvinus Egyetemen „A Malév újratöltve, avagy a nemzeti nagyvállalatok létjogosultsága” címmel tartott kerekasztal-beszélgetésen csütörtökön.