Matematikából középszinten 1281 helyszínen 86 386 diák, emelt szinten 78 helyszínen 3720 vizsgázó tett érettségit. Az oktatási államtitkárság korábbi közlése szerint matematikából középszinten angol, francia, horvát, német, olasz, orosz, román, spanyol, szerb és szlovák nyelven, emelt szinten angol, francia, német és szerb nyelven is volt vizsgázó.

Rendben befejeződtek hétfőn a magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségik; az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint középszinten a Nemzeti olvasókönyv, Karinthy Frigyes és Arany János, emelt szinten Heltai Jenő műve és a nyelvújítás szerepelt a megoldandó feladatok között. Pénteken a diákok nemzetiségi nyelv és irodalomból adtak számot tudásukról.

A matematika tárgy középszintű írásbeli vizsgája 180 percig tartott. A vizsgázóknak először az I. feladatlapot (45 perc), majd a II. feladatlapot (135 perc) kellett megoldaniuk.

Az I. feladatlap 10-12 feladatot tartalmaz, amely az alapfogalmak, definíciók, egyszerű összefüggések ismeretét hivatott ellenőrizni. A II. feladatlap két részre oszlik: egyik része három feladatot tartalmaz, a feladatok egy vagy több kérdésből állnak. A másik rész három, egyenként 17 pontos feladatot tartalmaz, amelyből a vizsgázó választása szerint kettőt kell megoldani, és csak ez a kettő értékelhető.

Az emelt szintű írásbeli 240 perces volt, szintén két részből állt, és a vizsgázó – ahogy középszinten is – a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatta meg az I. és a II. rész, illetve az egyes feladatok között, és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatta.

Az I. részfeladatsor négy feladatból áll. A feladatok több részkérdést is tartalmazhatnak. A II. részfeladatsor öt, egyenként 16 pontos feladatból áll. A vizsgázónak az öt feladatból négyet kell kiválasztania, megoldania, és csak ez a négy értékelhető.

A diákok közép- és emelt szinten függvénytáblázatot (egyidejűleg akár többfélét is), szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológépet, körzőt, vonalzót, szögmérőt használhattak.