A 2009-ben indított program történetét ismertetve Pálinkás József elmondta, hogy az MTA három éve saját forrásból 250 millió forintot biztosított, a pályázaton 27-en indultak, és öt kiválóság alapíthatott önálló kutatócsoportot.

Egy évvel később az Akadémia további 300 millió forintot fordított a programra, ebből 7 kutatócsoportot indítottak. A tavalyi év volt az első, amikor az Országgyűlés a költségvetésből 600 millió forint pótlólagos támogatást adott a projektnek, ennek köszönhetően 16 kutatócsoportot indítottak, és a programot kiterjeszthették az egyetemekre is.

„2012-ben 1,25 milliárd forintot biztosított a költségvetés, és a növekvő támogatásból jól érzékelhető, hogy elismerik a Lendület program filozófiáját, céljait és jelentőségét” – emelte ki az MTA elnöke, megjegyezve: az 1,25 milliárdhoz hozzá kell venni a korábbi években odaítélt támogatásokat is, hiszen azok az idén is járnak. Így összességében 2012-ben 2,5 milliárd forint áll a rendelkezésre a Lendület programra. „Ez a kiválók programja, a legjobbaké, akiknél minden egyes forint eredménnyé válik. A világot felrázó kutatásokra vállalkoznak, olyanokra, amelyek átrendezik az ismereteket, és amelyek megváltoztatják a jövőt” – mondta.      

Ismertetése szerint a negyedik alkalommal meghirdetett pályázaton 132 kutató indult, közülük 37-en alapíthatnak 1,25 milliárd forintos támogatásból önálló kutatócsoportot az akadémiai kutatóintézetekben és az egyetemeken a Lendület program keretében. 

Az önálló kutatói pályát kezdők (Lendület I. kategória) és a már sikeres önálló kutatói pályát folytatók (Lendület II. kategória) mellett az idén első ízben kaptak  lehetőséget a már kiemelkedően sikeres vezetői kutatói pályával rendelkező, 40-55 év közötti tudósok (Lendület III. kategória) is a programban való részvételre.

A nyertes pályázók közül heten térnek haza külföldről, míg harmincan itthon folytatják kutatómunkájukat. Ami a tudományterületek közötti megoszlást illeti, a matematika és természettudományi területen 46 százalékuk tevékenykedik, támogatásuk 477,9 millió forint, az élettudományok részaránya 40,5 százalék, támogatásuk 588,7 millió forint, a humán- és társadalomtudományoké pedig 13,5 százalék (130,1 millió forint).

„Mindegyik program egyedülálló a maga nemében” – hangsúlyozta Pálinkás József, kifejezve reményét, hogyha néhány év múlva értékelik az akadémiai kutatóintézetek és az egyetemek tudományos eredményeit, szembeszökő lesz azoknak a teljesítménye, akik a Lendület program keretében kezdhették el, folytathatták önálló kutatásaikat.

Négy kutató nyert támogatást a kiemelkedően sikeres tudósoknak meghirdetett Lendület III. kategóriában: Nagy László kutatóorvos a program keretében arra keresi a választ, hogy miként szabályozódik a gének kifejeződése akkor, ha egy adott sejt külső és belső környezete egészséges állapotban, illetve betegségekben megváltozik. Nusser Zoltán akadémikus, Széchenyi-díjas neurobiológus csoportjával azért dolgozik, hogy előrébb léphessenek a neurodegeneratív és pszichiátriai betegségek gyógyításában.

Winkler István pszichológus, villamosmérnök célja az emberi agy működésének jobb megismerésével a hallásjavító készülékek intelligens funkciónak fejlesztése. Az Egyesült Államokból hazatérő Guttman András kémikusnak, az MTA külső tagjának kutatási célja a sejtfelszíni cukorszerkezetek minden részletre kiterjedő vizsgálata, ami közelebb viheti a kutatókat a rák diagnosztikájának és terápiájának tökéletesítéséhez. 

A Lendület II. kategóriájában, a sikeres önálló kutatói pályát folytatók közül 18 tudós nyert támogatást, az önálló kutatói pályafutást kezdők között (Lendület I.) pedig tizenöten.