A román érdekképviseletnél is bakot lőtt a külügyminiszter?

PR
MTI, MNO
2012. augusztus 17., péntek 17:31

A Magyarországi Románok Kulturális Szövetsége (MRKSZ) szolidáris a más országokban élő nemzeti kisebbségekkel, de súlyos hibának tartja bármely ország politikusai részéről a "kisebbségi kártya" pillanatnyi érdekek szerinti felhasználását – közölte a szervezet pénteken.

A román és a magyar kormányszervekhez is eljuttatott állásfoglalásban sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy az elmúlt napokban a magyarországi román közösség ismét a két ország politikai csatározásainak eszközévé vált. Az MRKSZ azt írta: értetlenül áll azelőtt, hogy Titus Corlatean román külügyminiszter konkrét problémafelvetéseire Budapestről csak általános érvényű válaszok hangzottak el, a hangsúly pedig áttevődött a hazai románság és a romániai magyarság helyzetének értelmetlen összehasonlítására.

Mint arról beszámoltunk, a Magyarországon élő körülbelül nyolcezer főnyi román kisebbséget érő negatív bánásmóddal vádolta meg hazánkat a román külügyminiszter, aki szerint továbbra sincsen megoldva a kisebbségek parlamenti képviselete, miközben a magyar parlament erről már tavaly döntött. A hazai románság számára az alapfoktól a felsőoktatásig biztosított a román nyelvű képzés.

Répás Zsuzsanna a választási kampány részének tulajdonította Titus Corlatean kijelentéseit. A nemzetpolitikáért felelős államtitkár az MNO-nak azt is elmondta, örülne annak, ha az erdélyi magyarok olyan jogokkal rendelkeznének, mint a hazánkban élő románok.

A Romániában áprilisban hatalomra került szociálliberális (USL) kormány első intézkedése volt, hogy megtagadta a magyar nyelvű intézetek felállítását a Marosvásárhelyi Orvos és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE). Mint arról az mno.hu beszámolt, a 2011. január 1-jén hatályba lépett új román oktatási törvény szerint a MOGYE-n – akárcsak a BBTE-n és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen – önálló magyar intézeteknek kellett volna megalakulniuk. A másik két egyetemmel ellentétben az orvosi egyetem román oktatói megtagadták a törvény előírásainak alkalmazását. Ezután politikai síkra terelődött az ügy.

Az erdélyi magyarság háttérbe szorítását szolgálta volna az úgynevezett régiósítás, amely szerint a többségében magyarlakta megyéket román többségű egységekhez csatolták volna. A terv egyelőre lekerült a napirendről, de Victor Ponta miniszterelnök július 21-én arról beszélt, hogy jövőre meg kell állapodniuk a román pártoknak a régiósításról, amely 2014-től léphet hatályba.

Az MRKSZ közleményében hozzátette, hogy Magyarország megteremtette az itteni nemzetiségek érdekérvényesítésének jogi hátterét, ez azonban a hazai románság esetében nem váltotta be maradéktalanul a hozzá fűzött reményeket. Álláspontjuk szerint 2006 óta az etnobiznisz révén a közösséghez nem tartozók kerültek be a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának vezető szerveibe. Az MRKSZ visszautasította azokat a vádakat, melyek szerint „a hazai románság érdekképviselete érdekében létrejött civil szervezetek falakat emelnének a két ország közé”.

Az állásfoglalás szerint „vitathatatlan tény, hogy Magyarországon léteznek iskolák, templomok a román nemzetiség számára”, ám a román ortodox templomok – amelyek a magyarországi épített kulturális örökség részei – romos állapotban vannak, a lelkészek több hónapos késéssel jutnak hozzá járandóságukhoz, a román nemzetiségi civil szervezetek alulfinanszírozottak, így ellehetetlenítik működésüket. Az MRKSZ kifogásolta továbbá, hogy a minisztériumokban és kormányzati intézményben nem dolgoznak román nemzetiségű szakemberek.

A szervezet reméli, hogy a két ország képes lesz közösen értékelni a magyarországi román intézmények valós problémáit, és a magyar kormány rövid időn belül végrehajtja korábbi vállalásait, köztük a román tudományos élet vagy a román nemzetiségi sajtó támogatását – zárul az állásfoglalás.

Hamis információterjesztés

A román kisebbségi önkormányzat elnöke a Hír TV Rájátszás című műsorában cáfolta Titus Corlatean bukaresti külügyminiszter állítását, miszerint hazánk rosszul bánna az itt élő románokkal. Roxin Anna elmondta: a magyarországi román kisebbség minden támogatást megkap, és olyan esetről sem hallott még, hogy Magyarországon valakit román nemzetisége miatt atrocitás ért volna. A kisebbségi vezető szerint egyes magyarországi román civil szervezetek állhatnak a hamis információterjesztés mögött.

Nagyváradon augusztus 2-án két romániai magyar fiatalt bántalmaztak azért, mert magyarul beszéltek.

Címkék

Románia, Titus Corlatean, Magyarországi Románok Kulturális Szövetsége

Hozzászólások

2012. augusztus 18., szombat 19:59

Nem is lehet összehasonlítani egy néhány ezres vándorkisebbség helyzetét egy államalkotó többmillióssal. A magyarországi - Trianon utáni, pl. az erdélyi Almássy grófok által a 19. században betelepített - maradék románság soha nem tudna egy pl. RMDSZ-hez hasonló pártot alakítani. Egyetemre sincsen joga néhány ezer kisebbséginek Magyarországon, mint a romániai magyarság Romániában, az egykori Magyar Királyság területén, de hiába. Ugyanakkor a kis-magyarországi kisebbségi önkormányzatoknak semmi valós kompetenciájuk nincsen, pénzügyi alapjuk pedig egyre kisebb, bár soha sem volt jelentős. Mindez attól függetlenül, hogy egyes kis. önkormányzatokban ócska, akár sikkasztó kommunista káderek húzták meg magukat, akár a Magyarok Világszövetségében is.