A konzultáción a felek áttekintették „az egyházi és bírósági ügyeket szabályozó sarkalatos törvények mögötti jogalkotói szándékot és hátteret, és eszmecserét folytattak a törvényekkel kapcsolatban felmerült jogi és szakmai aggályokról, kritikai jellegű észrevételekről” – olvasható a Külügyminisztérium közleményében.

A tájékoztatás szerint az Európa Tanács (ET) égisze alatt működő, független alkotmányjogi szakértőket tömörítő Velencei Bizottság delegációja hétfőn és kedden megbeszéléseket folytat Budapesten a bírák jogállásáról és javadalmazásáról, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló jogszabállyal, illetve az egyházügyi törvénnyel összefüggésben.

A Velencei Bizottság várhatóan március közepén adja ki állásfoglalását ezekről a jogszabályokról – tették hozzá.

Mint a bizottság titkársága múlt kedden az MTI-vel tudatta, a delegáció tagja Thomas Markert, a bizottság titkára, Jan Velaers belga, Vojin Dimitrijevic szerb, Christoph Grabenwarter osztrák, Hanna Suchocka lengyel, Wolfgang Hoffmann-Riem német bizottsági tag, Schnutz Dürr, az alkotmányjogi osztály vezetője és Caroline Martin, az alapvető jogok és demokratikus intézmények osztály jogi tanácsadója.

Thorbjorn Jagland, az ET főtitkára januári levelében azt javasolta Martonyi Jánosnak, hogy Magyarország kérjen szakvéleményt az ET égisze alatt tevékenykedő Velencei Bizottság nevű független jogi szakértői testülettől azokról a törvényekről, amelyek az igazságszolgáltatás törvényességével, a vallásszabadsággal, valamint a parlamenti választásokkal kapcsolatosak. Indítványozta azt is, hogy vegye igénybe Magyarország az Európa Tanács médiajogi szakértelmét. Martonyi János válaszában együttműködési készségéről biztosította Thorbjorn Jaglandot, és jelezte, hogy az említett jogszabályokról Magyarország a Velencei Bizottság állásfoglalását is kéri.