Holman Magdolna, az ÁSZ felügyeleti vezetője elmondta: az ezekben az években létrehozott, illetve megőrzött 359 ezer munkahellyel sem a foglalkoztatási szint növelésében, sem az inaktivitás csökkentésében, sem a területi különbségek mérséklésében nem sikerült makrogazdasági szintű javulást elérni.

A vizsgált években az Európai Unió (EU) és Magyarország foglalkoztatási rátája között még nőtt is a különbség, az EU átlagos foglalkoztatási rátája 2004-ben 63 százalék volt, ami 2010-re 64,2 százalékra emelkedett, így a különbség 2004-ben mintegy 6 százalékpont volt, míg 2010-re az olló 8,8 százalékra nőtt.

Az ÁSZ által ellenőrzött támogatások a területi szempontot prioritásként kezelték, a foglalkoztatási adatok tekintetében a területi különbségek érdemben mégsem csökkentek. A leginkább kedvezőtlen helyzetű régiók (Észak-Alföld, Észak-Magyarország) foglalkoztatási helyzete tovább romlott a vizsgált időszakban. Az elmaradott régiók kiemelt támogatásának szempontja a gazdaságilag fejlettebb régiók beruházásvonzó hatását – a munkaerő-piaci igények ellenére – nem tudta ellensúlyozni.

A gazdasági válság a fejlettebb régiókat fokozottabban érintette, így a válság hatásainak enyhítésére indított, munkahelymegőrzést célzó hazai programok esetében ezek részesültek több támogatásban.

Az ellenőrzött támogatási programok a munkaerő-piaci beavatkozások szempontjából az ágazati, strukturális sajátosságokat nem kezelték. A programok munkaerő-piaci igényekkel összhangban lévő hosszú távú hatása – a munkahelyteremtő gazdaságfejlesztési programok kivételével – nem mutatható ki.

Az ÁSZ jelentése szerint a támogatási programokkal csak rövid távon javult a programokban résztvevők munkaerő-piaci helyzete. Ez különösen a közhasznú és közcélú foglalkoztatási programok esetében szembetűnő.

Egységes irányítás nélkül

A foglalkoztatáspolitikát 2004–2010 között több stratégiai szintű dokumentum határozta meg. Ezek egymást tartalmilag és időben átfedték, ráadásul különböző időhorizontúak voltak, önálló célkitűzéseket és beavatkozási területeket, intézkedéseket tartalmaztak. A dokumentumokban a gazdaságfejlesztési célok nem tükrözték vissza a foglalkoztatáspolitikai prioritásokat, így nem valósulhatott meg a foglalkoztatáspolitika egységes irányítása. A létrehozandó új munkahelyek igényét számításokkal nem alapozták meg.

A stratégiai dokumentumokban bemutatott intézkedésekhez rendelt források, programok és mutatók, valamint az értékelések hiánya hozzájárult ahhoz, hogy az elért eredmények elmaradtak a foglalkoztatáspolitikai célkitűzésektől. A támogatási rendszer széttagolt, nehezen átlátható volt, a támogatási programok céljait, forrásait és intézményrendszerét nem hangolták össze.

A számvevők megállapították: ezekben az években a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter koordináló szerepe korlátozottan érvényesült. A számvevőszék helyszíni ellenőrzése során kiderült, hogy további öt minisztérium látott el ebben az időszakban foglalkoztatáspolitikával kapcsolatos, valamint a foglalkoztatást elősegítő támogatások terén irányító feladatokat. A hatáskörök és feladatok megosztása nem volt egyértelmű.

A jelentés szerint a támogatások ellenőrzési rendszerét a forrásokhoz igazodóan alakították ki. A hazai források ellenőrzését nem támogatta kockázatalapú kiválasztási rendszer, egységes ellenőrzési stratégia.

ÁSZ-javaslatok


Az ÁSZ ezért azt javasolta a nemzetgazdasági miniszternek, hogy kezdeményezze a kormánynál a különböző támogatási programok céljainak harmonizációját és a források összhangjának megteremtését a forrásfelhasználás hatékonyságának javítása érdekében. Javasolták azt is, hogy határozza meg a munkahelyteremtéshez és munkamegőrzéshez felhasználható forrásokat, az elvárt hatások mérését szolgáló jelzőszámokat, valamint jelölje ki a végrehajtás felelőseit. Emellett a számvevők szerint ki kell dolgozni a forrásfelhasználás ellenőrzési stratégiáját és módszertanát is.

Kérdésre válaszolva Bartolák Márta ellenőrzés-vezető elmondta: korrupciógyanús ügyet nem találtak a források felhasználása során.

A munkahelyek megtartása és a foglalkoztatás javítása érdekében fejlesztésekre, beruházásokra van szükség az építőiparban – jelentette ki kedden Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.

A kormány kedden nyújtotta be az Országgyűlésnek a munkahelyvédelmi terv megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló, valamint a kisvállalati adóra vonatkozó törvényjavaslatot. Július 2-ai napirend előtti felszólalásában Orbán Viktor tízpontos munkahelyvédelmi akciótervet jelentett be a parlamentben. Ennek részeként többek között a 25 év alattiak, az 55 év felettiek és a 25–54 éves kor közötti, képzettséget nem igénylő munkát végzők esetében a munkáltatói járulékot a felére csökkentik. Csökkentik továbbá a kisadózók adminisztrációs terheit, és felszámolják az „áfacsapdát” is.