Az Arany János Életműdíjat az MTA közgyűlésén vehette át délelőtt Csedő Károly professor emeritus.

„A Magyar Tudományos Akadémia 1990 óta gondot fordít arra, hogy a tudományt magyar nyelven művelőkre, a tartalmában Magyarországhoz kapcsolódó kutatásokkal foglalkozókra kiterjessze a 'tudományos állampolgárságot', hogy ezek a kutatók tagjai legyenek a magyar tudományos közösségnek. Alkotásaikat, kutatásaikat a magyar tudományhoz való hozzájárulásnak tekintjük” – hangsúlyozta Pálinkás József.

Akadémiánk nemcsak őrzi a közbizalmat, a tudomány hitelességét, hanem gyarapítja is, viszonyítási pontként szolgál, értéket teremtő, jövőt mutató tevékenységével a kornak, amely gyakran érzi a bizonytalanságot és a bizalmatlanságot – hangsúlyozta köszöntőjében Pálinkás József hétfőn, az MTA 183. közgyűlésének megnyitóján. A megnyitón Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter is köszöntőt mondott, melyben kiemelte: a tudomány csak akkor tud virágozni, a kutatók csak akkor tudnak teljesítményelvű pályát befutni, felelősséget vállalni teljesítményükért, ha a politika tiszteletben tartja a tudomány és a tudósok autonómiáját. Bővebben>>>


Hozzátette: ahogy az anyaországnak felelőssége van a határon túl élőkért, a Magyar Tudományos Akadémia is felelősséget visel a tudományt magyar nyelven művelők iránt.

„Önök pedig felelősséggel tartoznak azért, hogy ahol élnek, nemcsak a közbeszéd, de a tudomány nyelve is magyar maradjon, hogy legyen lehetőség, legyen értelme, legyenek kilátásai magyar nyelven művelni a tudományt” – húzta alá Pálinkás József.

A magyar tudományosság külföldön elnöki bizottság Arany János Kiemelkedő Tudományos Teljesítmény Díjjal tüntette ki Bitay Enikő kutatómérnököt, egyetemi docenst, az Erdélyi Múzeum Egyesület főtitkárát, akinek „sokoldalú tevékenysége számos területet fog át: az anyagtudományi kutatások, a műszaki és informatikai felsőoktatás, a műszaki utánpótlás-nevelés és az erdélyi korszerű kutatásszervezés egyaránt sokat köszönhet munkásságának.”

Arany János Kiemelkedő Tudományos Teljesítmény Díjjal tüntették ki Szabó Pál kassai kutatót, akinek „munkássága széles körű nemzetközi elismertségnek örvend”, ezenkívül kiterjedt tudományszervezői és tudománynépszerűsítő  tevékenységet végez.

Arany János Fiatal Kutatói Díjjal ismerték el Csata Zsombort. A kolozsvári fiatal tudós „szerteágazó és magas színvonalú tevékenysége nemcsak a tudományos munkát öleli föl, de igazgatóként, kutatásvezetőként, közfeladatok ellátójaként is rendkívül fontos szerepet tölt be az erdélyi magyar tudományos világban” – hangzott el a laudációban.

Arany János Fiatal Kutatói Díjjal tüntették ki Márku Anita kárpátaljai kutatót, aki „fiatal kora ellenére komoly és eredményes szakmai múlttal rendelkezik: egy évtizede kutatja a határon túli magyar nyelvváltozatok jellegzetességeit, erdélyi, szlovákiai, délvidéki, muravidéki és burgenlandi kollégákkal együttműködve”.

Arany János-éremmel ismerték el Csányi Erzsébetet, aki a Felsőoktatási Kollégium elnökeként és a Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencia főszervezőjeként nagymértékben hozzájárult a magyar nyelv közéleti színtereinek bővítéséhez, az Újvidéki Egyetemnek mint többnyelvű egyetemi modellnek a fejlesztéséhez, valamint a vajdasági magyar tudományos élet egészének fellendítéséhez.

Arany János-éremmel tüntették ki Hollanda Dénest.  „A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) nyugalmazott professor emeritusa, volt dékánja nélkül aligha lenne ma magyar nyelvű műszaki oktatás Erdélyben” – emelte ki a méltatás.

Arany János-éremmel díjazták Vermes Istvánt, az MTA külső tagját, tudományos igazgató-főorvost, a hollandiai Twentei Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanárát, aki „munkásságában jól ötvözi a nemzetközi kiválóságot és a hazai magyar tudományos utánpótlásra fordított töretlen figyelmet”.

Az Arany János-díj célja olyan külhoni magyar tudósok elismerése, akik jelentős tudományos munkásságot mutattak fel életük során (Életműdíj), kiemelkedő tudományos eredményt értek el (Kiemelkedő Tudományos Teljesítmény), vagy fiatal kutatóként hoztak létre jelentős teljesítményt (Fiatal Kutatói Díj). Az Arany János-érem olyan külhoni magyar tudósok elismerésére szolgál, akik a külhoni magyar tudományos közélet szervezésében, egyetemi oktatásban, tudományos könyvkiadásban szereztek kiemelkedő érdemeket. Arany János-érmet 2002 óta, Arany János-díjakat 2004 óta tél oda az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság.