A rettegett Péter Gábor személyesen vett részt a később felakasztott Vezér Ferenc páter kihallgatásán, és mocskosul „cicáztak” vele, illetve a Grősz-per mellékszálaként indult eljárás résztvevőivel, akiket a kivégzés előtt még arról biztosítottak, hogy hamarosan elengedik őket. Vezér ügye egyébként annyira tiszta volt, hogy még a kirendelt védő is melléállt. Ne feledjük: 1951-et írtunk. Bank Barbara történészt kérdeztük.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, aki az új államfő megválasztásáig az Országgyűlés elnökének feladatát és hatáskörét is gyakorolja, a temetésen elmondott beszédében kiemelte: a régóta várt újratemetés nem csak arról szól, hogy méltóképpen pótoljuk az elmaradt végtisztességet és végső nyughelyén gyászoljuk páter Vezér Ferenc szerzetest. Az újratemetésre nekünk, a kommunista vészkorszakot túlélőknek is erősen szükségünk van – mondta, hozzátéve: az újratemetés része annak a történelmi igazságtételnek, ami a közelmúltat megtisztítja a hazugságoktól.

A temetés előtti gyászmisét Bábel Balázs, a Kalocsa-kecskeméti Főegyházmegye érseke celebrálta, aki beszédében kiemelte: most tudjuk meg, hogy a „kommunizmus pusztító őrülete” százmillió ember halálát okozta, közöttük 6 millió vértanúét, aki keresztény hite miatt halt meg.

A gyászszertartáson részt vett Kövér László, az Országgyűlés elnöke, aki az új államfő megválasztásáig a köztársasági elnök feladatát és hatáskörét gyakorolja.

A Petőfiszállást Pálosszentkúttal összekötő utat, melyet a mártírhalált halt szerzetesről neveztek el, Schönberg Jenő szatmári megyés püspök áldotta meg.

Már 1945-től feljegyzéseket készített a kommunistaveszélyről, nem csoda, hogy folyamatosan úton volt miatta az ÁVO. Budapesti albérletében végül 1951. március 20-án rátaláltak, és alig több mint három hónap alatt mindent „rábizonyítottak”. Embert nem ölt, a gyónási titkot pedig megtartotta. Akasztása után még a nevét is elvették Vezér Ferenc páternek. Bővebben>>

A temetési szertartást Bátor Botond, a pálos rend magyarországi tartományfőnöke végezte. A közel négyórás szertartás után a Máté István szobrászművész által készített emlékművet is leleplezték, mely Lezsák Sándor felajánlásával készült el.

Az 1914-ben Erdélyben, Szaniszló településen született Vezér György Ferenc szerzetes földi maradványait motoros kísérettel szállították Budapestről a pálosszentkúti Mária-kegyhelyre. A pálos rendi szerzetes utolsó állomáshelye volt a Petőfiszálláshoz tartozó Pálosszentkút.