A munkaerőpiacon „farkastörvények uralkodnak”, s aki hiányos ismeretekkel, felkészületlenül érkezik oda, óhatatlanul lemarad – jelentette ki a köztársasági elnök. Szerinte nem léphet ki az életbe egy diplomás olyan „alapkompetenciák” nélkül, mint a nyelvtudás, a matematikai, digitális és informatikai ismeretek, vállalkozói és kommunikációs készség, illetőleg társadalmi, szociális és kulturális tájékozottság.

Ezek mindegyikét nem tanítja az egyetem, hanem „önöknek kell magukból valamit adni, s nem is keveset” – mondta Schmitt Pál az első évfolyamosokat megszólítva. A köztársasági elnök úgy fogalmazott, hogy „ha önök nem küzdenek teljes erőbedobással, és könnyelműen veszik az egyetemi éveket, akkor cserbenhagyják saját sorsukat és azt a közösséget is, amelyből érkeztek”.

Schmitt Pál rámutatott: többrétű, szerteágazó ismeretekre és tudásra kell szert tenni. Amikor a modern oktatáspolitika jegyében versenyképességről, kreativitásról és innovációról beszélünk – folytatta –, akkor „a fogalmak mélyén olyan alapértékek vannak, mint az alázat, a precizitás, a tanulás szeretete”.

Egyszerre tekintik a teljesítményt és az embert

Az ősszel kerül a kormány elé az új felsőoktatási törvény koncepciója, s azt követően kezdődhet meg a módosítás folyamata – mondta tanévnyitó beszédében Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára. Rámutatott: úgy szeretnék a felsőoktatási törvényt módosítani, hogy a leginkább érintettek – oktatók, hallgatói szervezetek, adminisztratív dolgozók – elmondhassák a véleményüket.

Rétvári Bence hangsúlyozta azt is, hogy olyan felvételi eljárást szeretnének létrehozni, amely nemcsak egy mechanikus rendszer szerint „hozza be” a felsőoktatásba a fiatalokat, hanem „egyszerre tekinti a teljesítményt és az embert, egyszerre figyeli az alkalmasságát és a személyes tulajdonságait”.

Az államtitkár a Pannon Egyetemről szólva azt hangsúlyozta, hogy azon felsőoktatási intézmények közé tartozik, amely „a jövő útján jár”. Mint mondta, megtanulta, hogyan kell külső és állami forrásokból egyaránt építkezni s a munkaerőpiac szereplőivel együttműködni. Rámutatott, hogy az intézményre évről évre 10-15 százalékos bővülés jellemző a hallgatói létszámban és az anyagi javakban egyaránt.

„Azt szeretnénk elérni, hogy az egyetemekről kikerülő fiatalok jó állami gondoskodás mellett jól tudjanak élni Magyarországon” – mondta az államtitkár, megjegyezve: igyekeznek perspektívát kínálni, s a legjobbakat itthon tartani és foglalkoztatni.

Rétvári Bence szerint létezik olyan felmérés, amely szerint öt fiatalból négy nem tud pozitívumot említeni a magyar munkaerőpiaccal kapcsolatosan. Ezért is kívánnak a közigazgatást illetően és még sok más területen is „olyan jó államot építeni, amely minden kiváló képességű fiatalnak jó lehetőségeket nyújt”, és bemutatni azt, hogy állami intézményekben dolgozni presztízst jelent.

Rédey Ákos, a Pannon Egyetem rektora beszédében azt hangsúlyozta, hogy az intézmény az idén kiérdemelte a kiváló egyetem címet, s négymilliárd forintos beruházással megkezdődött a tudásház létrehozása. Utalt arra is, hogy az egyetem az utóbbi években összesen 12 milliárd forint uniós és állami támogatáshoz jutott hozzá.

Az ünnepségen Bankó Marietta, az egyetem idegen nyelvi oktatási központjának igazgatója kitüntetéses PhD-címet kapott, a köztársasági elnöktől pedig a „Promotio sub auspiciis praesidentis rei publicae” aranygyűrű kitüntetést vehette át. Bankó Marietta az általános iskolától kezdve felsőfokú tanulmányai végeztéig mindig kitűnő tanuló volt. A Pannon Egyetemen 3617 első éves kezdi meg a tanulmányait, s az intézménynek csaknem 12 ezer hallgatója van.

(MTI)