Tekintse meg a hírTV összeállítását!

Kósa közölte, egyértelműen látszik, hogy ez egy mesterségesen „felhabosított, felturbózott kampány”. Leszögezte, hogy a médiatörvény számos ponton lehet rossz, de semmilyen jel nem utal arra, hogy az sértené a szólás- és véleményszabadságot. A politikus hangot adott annak a meglátásának is, hogy az egész „hajcihő” a szocialisták szervezése alapján indult az ország ellen.

Kósa egyúttal leszögezte, visszautasítanak minden olyan vádat és rágalmat, amelyek arról szólnak, hogy a Fidesz nem lenne demokratikus, a demokráciáért elkötelezett párt. Hangsúlyozta, hogy a Fidesz az alapítása óta demokráciát, többpártrendszert, szólásszabadságot, szabad sajtót és demokratikus választásokat követelt. Hozzátette, már akkor is ezt követelték, amikor – a rendszerváltozás előtt – a mai szocialista politikusok által támogatott hatalom rendőrsége ezért megverte vagy letartóztatta őket. „Akkor is a demokrácia pártján álltunk, amikor Kovács László javában a Varsói Szerződés és a KGST mindenhatóságát hirdette” – mondta a képviselő.

„Ez nem a tárgyszerűség talaján áll”

Az alelnök úgy fogalmazott, hogy az egész „hajcihő” nem a tárgyszerűség talaján áll, „nem a médiatörvény verte ki a biztosítékot”. Ennek kapcsán leszögezte, hogy Magyarországon demokrácia, szólás-, véleménynyilvánítási és gyülekezési szabadság van, amit semmi sem veszélyeztet. Emellett viszont minden határon túlmenőnek nevezte azt az egyik angol nyelvű újságban megjelent nyilatkozatot, amelyben a szocialista Göncz Kinga arról beszélt, hogy Magyarország ellen eljárást kell kezdeményezni és akár az uniós szavazati jogától is meg lehet fosztani. Hozzátette, azóta kiszivárgott és „több szocialista politikus is elszólta magát folyosói beszélgetéseken”, hogy ők szervezik ezt az egész kampányt.

Az Európai Bizottság kiszivárgott, Magyarországnak és a kormánynak írt leveléről azt mondta, hogy az egyáltalán nem tükrözi a korábban tapasztalt felháborodást. A szöveget úgy értékelte, hogy abban három olyan, „inkább jogtechnikai kérdésről van szó”, amelyeknek nincs közük a sajtószabadsághoz, a demokratikus alapjogokhoz. Kijelentette, hogy a kiegyensúlyozottsággal kapcsolatos kifogás azt veti fel, hogy ez a törvény szerint általános követelmény lenne. Hangsúlyozta, hogy ezzel szemben a szabályozás csak a lekérhető hírszolgáltatásokra vonatkozik, a véleményre vagy blogokra nem.

Máshol is van regisztráció

A nem Magyarországon bejegyzett cégek büntethetőségére vonatkozó kifogást jogtechnikainak nevezte. Ebbe a kategóriába sorolta a regisztrációs eljárásról szóló felvetést is. Egyúttal felhívta a figyelmet, hogy Lengyelországban, Olaszországban, Portugáliában vagy Szlovéniában is számos vonatkozásban van regisztráció. A levelet összességében úgy értékelte, a bizottság nem talált olyan érdemi kifogást, hogy a törvény veszélyeztetné a szólás- vagy véleménynyilvánítási szabadságot.  Kósa Lajos hangsúlyozta, fenntartják azt az álláspontjukat, hogy a médiaszabályozásra megérett az idő. Leszögezte, meggyőződésük szerint nem jó az a szabályozás, hogy délután, főműsoridőben olyan műsorokat nézhessenek akár gyerekek is, amelyek alkalmasak egyes népcsoportok lejáratására. „Mi azt állítjuk, hogy a Mónika-show vagy a Győzike-show többet ártott a cigányság megítélésének, mint hat Magyar Gárda együttesen.”

Emlékeztetett arra, hogy a Facebookon elindítottak egy oldalt, amely azt demonstrálja, hogy elég volt az ország lejáratásából. Elmondta, hogy az oldalon eddig több mint 14 ezren regisztráltak. Arra a kérdésre, hogy hozzá hasonlóan Nagy Anna kormányszóvivő és Kovács Zoltán államtitkár is technikai kifogásokról beszélt korábban, holott a levélben több helyen kétségeket említenek, azt felelte, annak írói feltételes módban fogalmaznak. Hozzátette, hogy a kifogások jogtechnikaiak és egy részük tévedésen alapul.

Almunia mindent benyelt?

Arra a felvetésre, hogy mikor születik meg a magyar válasz, azt mondta, a vizsgálat nem egyszerű levelezés, hanem interaktív folyamat. Közölte, hogy a válasz megszületését még egy tárgyalás is követi majd. Elmondása szerint ha ezen a bizottságnak továbbra is lesznek olyan kifogásai, amelyek csak a magyar jogszabályban érhető tetten és máshol nem, akkor készek a változtatásra. Leszögezte, azt viszont nem fogadják el, hogy kifogásolják azokat a szabályozási elemeket, amelyek megtalálhatók az unió más országaiban is.

Azzal kapcsolatban, hogy ha a szocialisták indították el a „hajcihőt”, akkor hogyan tudták rávenni az Európai Bizottságot a levél megírására, azt felelte, hogy a testület is emberekből áll, „akik különböző módokon vannak összerakva”. Megjegyezte, korábban nem hitte volna, hogy Joaquin Almunia, európai biztosként, valamiféle „nem egészen értett szocialista elkötelezettségből, Gyurcsányéknak minden ordító hazugságát benyeli”, akkor, amikor a pénzügyi stabilitás létfontosságú. Hozzátette, hogy ugyanazon a vitán egy néppárti biztos viszont homlokegyenest ellenkezően látta a helyzetet, mint Almunia.

(MTI)