A kormány nevében a közigazgatási és igazságügyi miniszter, a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződéssel (fiskális paktummal) összefüggésben az alaptörvény E) cikkének értelmezését kérte az Alkotmánybíróságnál. Az alaptörvény e rendelkezése kimondja, hogy az Országgyűlés kétharmados többsége adhat felhatalmazást az olyan nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére, amely alapján Magyarország az alaptörvényből eredő egyes hatásköreit az Európai Unió többi tagállamával közösen gyakorolja.

A fiskális paktum néven ismertté vált szerződést részletesen ismertető indítvány kezdeményezte, hogy az Alkotmánybíróság határozza meg azokat az ismérveket, amelyek alapján valamely nemzetközi szerződés az alaptörvény e rendelkezésének hatálya alá tartozik. A testület utalt arra, hogy az alaptörvény ezen szakasza nagyrészt megegyezik a korábbi alkotmányban foglalttal, amit már értelmezett az AB. Ilyenkor nem a korábbi jogelveket kell megismételni, hanem az azoktól való eltéréseket kell indokolni. Így az olyan nemzetközi szerződés megkötéséhez, amely az Európai Unió alapító szerződéseiből fakadó jogok és kötelezettségek módosítására vagy kiegészítésére irányul, az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatára van szükség, feltéve, hogy a szerződés az alaptörvényből eredő további hatáskörök közös gyakorlására irányul.

A kétharmadosság követelménye tehát nemcsak a csatlakozási szerződésre és az alapító szerződésekre vagy ezek módosítására vonatkozik, hanem minden olyan szerződésre, amelynek kidolgozásában – az Európai Unió reformjában – Magyarország már tagállamként vesz részt. Annak eldöntése, hogy valamely nemzetközi szerződés az alaptörvény most értelmezett rendelkezéseinek hatálya alá tartozik-e, elsődlegesen a kormánynak mint a törvényjavaslat előterjesztőjének és az Országgyűlésnek mint a nemzetközi szerződést kihirdető törvény alkotójának feladata. Ez azonban nem zárja ki annak lehetőségét, hogy az Alkotmánybíróság az alaptörvénnyel való összhang szempontjából megvizsgálja az elfogadott, de ki nem hirdetett törvényt – fejeződik be a határozatot ismertető közlemény.