A magyar államfő az Európai Uniónál tett munkalátogatása során José Manuel Durao Barrosóval, az Európai Bizottság, valamint Herman Van Rompuyjel, az Európai Tanács elnökével találkozott.

Magyar újságíróknak beszámolt arról: mindkét megbeszélésén felvetette azt a problémát, hogy a 2014 és 2020 közötti időszakra készülő uniós költségvetési keret tervezetében a mostani keretnél 19 milliárd euróval kevesebb pénzt szánnak kohéziós – felzárkóztatási – támogatásra, és a kiosztás módszerét is meg akarják változtatni. Ez számítások szerint azzal járna, hogy Magyarország akár 20-30 százalékkal is kevesebb támogatási összeghez jutna. Az említett 19 milliárdos keretcsökkenés részeként Magyarország önmagában 7,5 milliárdtól esne el.

Az Európai Unió pénzügyminisztereinek tanácsa (Ecofin) egyébként június 22-én érvénytelenítette a Magyarországnak szánt kohéziós források felfüggesztéséről szóló korábbi döntését.

Áder János és José Manuel Durao Barroso
Áder János és José Manuel Durao Barroso
Fotó: Reuters


„Tekintsék e forrásokat a válságkezelés egyik lehetséges eszközének” – javasolta a köztársasági elnök a két uniós vezetőnek. Hozzátette, mind Barroso, mind Van Rompuy kedvezően reagált a magyar felvetésre. Barroso – mondta – úgy fogalmazott, hogy az általa irányított uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény Magyarország partnere lesz ebben a kérdésben.

Az elnök az EU-vezetőknek egyebek közt azzal érvelt: a kohéziós politika fenntartása nem csupán a támogatott országoknak lenne kedvező, hanem magának az uniónak, valamint azoknak az országoknak is, amelyek a forrásokat adják a kohéziós kerethez. Egy kimutatás szerint ugyanis a „donor” országok 61 százalékban profitálnak – a piac-, illetve a beruházásbővülés folytán – a Magyarországnak és Lengyelországnak juttatott kohéziós pénzekből.

Fotó: Reuters


Áder János hangsúlyozta, hogy Magyarország erősíteni kívánja a „kohézió barátainak” tömörülését. Ezt célozta a bolgár államfővel Rio de Janeiróban folytatott megbeszélése, valamint erről szól majd részben néhány nap múlva esedékes varsói látogatása is.

Áder János és Herman Van Rompuy
Áder János és Herman Van Rompuy
Fotó: Reuters


A két uniós vezetővel való találkozóján Áder János javaslatot tett arra is, hogy dolgozzanak ki európai eszközrendszert a nagy ipari katasztrófák okozta anyagi károk enyhítésére. Ezt azért tartja fontosnak, mert a válság sújtotta országokban különösen súlyos pénzügyi következményekkel járhatnak olyan jellegű katasztrófák, mint amilyen például Magyarországon a kolontári iszapömlés, illetve korábban a tiszai ciánszennyezés volt. Áder János európai katasztrófabiztosítási díjszabási rendszer létrehozását indítványozta. Beszámolt arról, hogy az unió megvalósíthatósági tanulmányt kíván készíteni, amelyben felmérik egy ilyen díjszabási rendszer létrehozásának lehetőségét.

Fotó: Reuters


Akár háborús konfliktusok kiváltója is lehet a vízhez való hozzáférés

Olyan problémának nevezte a köztársasági elnök a vízhiány miatti esetleges migrációs hullámokat hétfőn Brüsszelben, amelyekkel hosszú távon az Európai Uniónak is szembesülnie kell. Áder János az uniós vezetőkkel folytatott találkozóit követő sajtóbeszélgetésen a múlt heti Rio de Janeiró-i csúcsszintű világtalálkozó tapasztalatairól is beszélt. Elmondta, hogy a témára José Manuel Barroso európai bizottsági elnökkel tartott megbeszélésén is szeretett volna kitérni, de végül időhiány miatt erre nem került sor.

Hazánkat Áder János képviselte a riói csúcstalálkozón. A köztársasági elnök elmondta, nemzetközi együttműködésre van szükség a vízpolitikában, mielőtt még ennek hiányára migrációs hullámok és a vízért indított háborúk figyelmeztetnének.


A sajtóbeszélgetésen az MTI kérdésére válaszolva Áder János emlékeztetett: riói tárgyalásain és felszólalásaiban elsősorban a vízkérdésre koncentrált, tekintettel arra, hogy ezen a területen drámai a helyzet.

Kifejtette, hogy az édesvízkészlet a világban rendkívül korlátozott. A Föld teljes vízkészletét egy négyliteres fazékhoz hasonlítva csupán egy evőkanál lenne az édesvíz, és azon belül egy csepp az ivóvízként felhasználható rész. Sérülékeny természeti kincsről van tehát szó, amelynek védelmére és pótlására sok helyen nem figyelnek oda.

Ez utóbbi súlyos következményei közé tartozik ENSZ-tanulmányok szerint, hogy 2025-re a Föld lakóinak kétharmada folyamatos vízellátási problémákkal fog küzdeni. Huszonöt éven belül már olyan helyzet állhat elő, hogy minden második ember nem jut megfelelő minőségű vízhez.

Akár háborús konfliktusok kiváltója is lehet a vízhez való hozzáférés – mondta Áder János, hozzátéve, hogy a víz miatti politikai nézeteltérésre már van példa a világban. Az elnök emlékeztetett: Magyarországon az ivóvíz-ellátottság 100 százalékos, a csatornázottság pedig 72 százalékos. Figyelni kell ugyanakkor arra, hogy a határokon kívülről érkező szennyezettséggel szemben az ország szinte védtelen, márpedig a felhasználható víz nagy része külföldről származik. A források korlátozása esetén ez akár vízellátási problémához is vezethet – mutatott rá a köztársasági elnök.