Az ajkai timföldgyár hétfőn öt napot kapott arra, hogy megszüntesse az üzemeltetésében álló vörösiszap-tározók kiporzását. A Veszprémi Bányakapitányság a IX-es és X-es tározókra írta elő a határidőt, a hatóság erről a riasztási küszöbértéket lényegesen meghaladó porkoncentráció miatt döntött.

A Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség levegőtisztaság-védelmi laboratóriumának vezetője pénteken azt mondta, nem a száraztechnológia, hanem a tározók fedetlensége okozza a legnagyobb gondot Kolontár külterületén.






Illés Zoltán azt mondta, a cégnek el kell kezdenie a Kolontár melletti tározók lefedését, hogy megakadályozza a porszennyezést. Ha nem teljesíti a hatósági előírásokat, a bányakapitányság több szankciót is alkalmazhat: tenderen kiválaszt egy céget, amely elvégzi a kiporzást megakadályozó technológia kialakítását, majd ennek költségét ráterheli az üzemeltetőre. A környezetvédelmi államtitkár további intézkedésként említette, hogy előfordulhat a gyár bezárása.   

Hozzátette: ebben az esetben a munkahelyek fennmaradását is mérlegelnie kell az államnak. Mint megjegyezte, nemcsak a bányakapitányság dönthet a gyár bezárásáról, hanem a környezetvédelmi felügyelőség is, ha az üzem nem teljesíti az egységes környezethasználati engedélyben foglalt előírásokat.

Az államtitkár szólt arról is, hogy a technológiaváltás nélkül már leállt volna a termelés, mert a meglévő tározók kapacitása nem tette volna lehetővé az évi több százezer tonna vörösiszap nedves tárolását, újat pedig nem építettek.

A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet. A gátszakadást követően mintegy 300 hektár termőterületről kellett összegyűjteni a szennyezést, a kármentesítés 800 hektárt érintett. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt – az ügyben folyó büntetőper vádirata nyolc ember halálát köti össze közvetlenül a vörösiszapömléssel –, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház lakhatatlanná vált.