Áldozatnak tartja magát a lúgos orvos

Horváth Csaba László

Horváth Csaba László

2017. március 20., hétfő 21:19, frissítve: kedd 10:55

Különös riportot készített az állami Duna Televízió azzal a férfival, akit már másodfokon is elítélt a bíróság azért, mert korábbi szeretőjét bosszúból elkábította, és lúggal maratta szét nemi szervét. A férfi korábban a Budai Irgalmasrendi Kórház igazgatója volt, akit az állami csatorna hívő, nagycsaládos és egykor sikeres orvosként konferált fel. B. Krisztián a műsorban többek közt arról beszélt, hogy az igazságszolgáltatás áldozatának tartja magát, s az elmúlt négy évben közellenséggé vált, az utcán is nehéz végigmennie. Mint mondta, bár sajnálja a megcsonkított nőt, neki megvan a belső meggyőződése arról, hogy nem ő követte el a bűncselekményt.

Az egykori orvos – ahogy fogalmazott – arra számított, hogy ha egykori barátnője felépül a sérüléseiből, tisztázni fogja, hogy nem ő bánt el vele. Azonban „sajnos” nem így történt – tette hozzá. A vádlott egyébként úgy véli, hogy azért őt tették felelőssé, mert vele volt utoljára viszonya az áldozatnak. Ugyanakkor abban bízik, hogy „azt a társadalmi igényt, hogy meg kell találni a valódi tettest, nem írhatja felül az, hogy valakit meg kell büntetni” – mondta.

Az interjú kapcsán megszólalt az áldozat is. Renner Erika az A nem az nem blognak beszélt arról, hogy mit érzett, amikor meglátta a műsorajánlót. Mint mondta, végtelenül szomorú és rossz üzenet. – Nekem ez borzalmas, de az már mindegy, én már négy éve ebben a borzalomban élem a mindennapjaimat. Hol így, hol úgy – mondta az áldozat.

Az egykori kórházigazgatót alig két hete ítélték el másodfokon is, azonban jóval súlyosabb büntetést kapott, mint amit az elsőfokú eljárásban szabtak ki rá (akkor négy évet). Ennek alapja az volt, hogy a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla már nem aljas indokból elkövetett, maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés elkövetésében, hanem életveszélyt okozó testi sértésben mondta ki bűnösnek az orvost. De bűnösnek találták magánlaksértésben és kifosztásban is.

Tettéért kilenc év börtönbüntetésre ítélték, kilenc évre eltiltották a közügyek gyakorlásától, és örökre eltiltották orvosi hivatásától. Ennek azért van jelentősége, mert a gyermekorvos a bűncselekmény óta eltelt évek nagy részében továbbra is praktizált. B. Krisztián büntetése legalább kétharmadának letöltése után bocsátható feltételes szabadlábra. Az ügynek ugyanakkor nincs vége, az ítélet ellen ugyanis fellebbezett a férfi, így az harmadfokon, a Kúrián folytatódik majd. S bár az ügyben eljáró ügyész az ítélethirdetés után megpróbálta előzetes letartóztatásba vetetni B. Krisztiánt, az indítványt a bíróság elutasította.

Nem mellékes, hogy a vádlott az eljárás során végig tagadta a bűncselekményt. A legutóbbi tárgyalási napokon ügyvédje egy olyan elmélettel is előállt, miszerint a sértettet nem is öntötte le senki maró anyaggal, csak leforrázta saját magát, és ez okozta az égési sérüléseket. Azonban az égési nyomok alapján ezt a hipotézist az orvosszakértők megcáfolták. Az áldozat jogi képviselője, Gál András korábban érthetetlennek nevezte, hogy a védelem egyszerre tagadja a bűnösséget és vitatja részletesen az elkövetési módot. Az ítélet tükrében egyébként érdekes, hogy még a nyomozati szakban az ügyészség egyszer megszüntette az eljárást B. Krisztián ellen. Ezt sokan összefüggésbe hozták azzal, hogy az orvos a fideszes Mikola István külügyi államtitkár unokaöccse.

Letiltott közlemény

Nem közölte az állami hírügynökség az LMP közleményét, amit az ellenzéki párt a „lúgos orvosról” készült riportfilmmel kapcsolatban fogalmazott meg. Szél Bernadett, az LMP társelnöke azt követelte, hogy a Duna Televízió vegye le a műsoráról a volt barátnőjét lúggal megcsonkító, másodfokon kilenc év börtönbüntetésre ítélt orvossal készült riportot. A politikus szerint az állami televízió riportjának beharangozója nyilvánvalóvá tette, hogy annak célja az elítélt mentegetése, aki egyébként Mikola István külügyi államtitkár rokona. Mint írta, ha ezt a TV nem teszi meg, a médiahatósághoz fordul a párt. Az MTVA szerint azért tagadták meg a közlést, mert „joguk van az érdekeiket sértő közlemény kiadását megtagadni”.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.03.21.