Kovács András
Kovács András

Az egyik legfontosabb különbség a jelenlegi és az új választási törvény között, hogy a Lázár János-féle koncepcióban a többségi elv erősebben érvényesül, mint az arányosság elve – mondta el lapunknak Boros Tamás, a Policy Solutions igazgatója. Ismertetése szerint az egyéni választókörzetben megválasztásra kerülő képviselők aránya az eddigi 46 százalékról 53 százalékra nő, ráadásul az új rendszerben nem csak az elveszett – azaz mandátumra nem váltott – szavazatok kerülnek az országos listára, hanem a mandátumot szerző jelölt szavazatainak az a része is, amennyivel „túlnyerte” magát a második helyezetthez képest.

Vasárnap este Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője benyújtotta az új választási rendszerről szóló törvényjavaslatot, amely megőrizte a korábbi szisztéma legtöbb elemét. Marad a vegyes rendszer, az ajánlószelvény-gyűjtési szisztéma, míg megszűnik a kétfordulós szavazás és az érvényességi küszöb, valamint a győztes is részesül majd a töredékszavazatokból, és a nem magyarországi lakhellyel rendelkező állampolgárok is voksolhatnak.


Jön a pártszövetségek kora


Boros úgy látja, a kompenzáció fogalma a Fidesz tervezetében tehát nemcsak a vesztesekre, hanem a győztesekre is vonatkozik. Mindez összességében azt eredményezi, hogy a következő parlament várhatóan igen erős kormánytöbbséggel fog rendelkezni, ugyanakkor a közepes pártok a rájuk leadott szavazati aránynál jóval kisebb reprezentációval fognak bírni – vélte a szakember.

Az egyfordulós rendszer révén az utólagos koalíciók helyett a pártszövetségek kora fog eljönni Magyarországon – jósolja Boros. A szakértő szerint ez a szabályozás jelen pillanatban egyértelműen a kormánypártokat segíti, de hogy 2014-ben és az azt követő választásokon nem lesz-e a Fideszhez hasonló politikai tömb a baloldalon, azt ma még nem lehet látni. Tény azonban, hogy a balliberális oldal szavazói az elmúlt huszonegy évben sosem tudtak olyan szorosan egyetlen párt mögé felzárkózni, mint ahogy az a jobboldalon működött – tette hozzá.

„Ebben nem vagyok egészen biztos”

A határon túli magyarok akkor voksolhatnának, ha regisztrálják magukat a névjegyzékbe, de nekik csak egy szavazatuk lenne, egyéni jelöltre nem, csak listára szavazhatnának – fogalmazott hétfői sajtótájékoztatóján Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője. „Hogy ez kiállja-e majd az alkotmányosság próbáját, abban nem vagyok egészen biztos”, létezik ugyanis olyan alkotmányjogi megközelítés, amely szerint választó és választó között nem lehet különbség – tette hozzá. Ennek kapcsán érdemes azt a kérdést is föltenni, hogy vajon a nemzetiségek esetében nem merülnek-e föl hasonló aggályok.

A törvényjavaslat szerint a magyarországi lakóhellyel rendelkező, névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplők egy egyéni választókerületi jelöltre és nemzetiségi listára voksolhatnak majd, így pártlistára nem szavazhatnak.

 


Aggályos ez a rendezés


A kisebbségi jogok általában többletjogokkal járnak, mivel így kompenzálják őket a többséggel szemben – mondta el az MNO-nak Szentpéteri Nagy Richard alkotmányjogász, a Méltányosság Politikaelemző Központ főmunkatársa. Példaként hozta föl Szlovéniát, ahol a magyar és olasz kisebbségnek van egy-egy képviselői helye, de ettől függetlenül az adott nemzetiség állampolgárai az országos pártokra is leadhatják a szavazatukat. A szakértő szerint így próbálják segíteni a kisebbséget a többségi nemzettel szemben.

Szentpéteri úgy látja, hogy van egy olyan ígérete a mostani kormánynak, hogy biztosítja a nemzetiségek képviseletét, amiből nem kívánnak engedni. Szerinte az alkotmányból nem következik az, hogy a kisebbségeknek parlamenti képviseletet kell biztosítani. Összességében alkotmányosan aggályos a nemzetiségi képviselet ilyen formájú tervezett rendezése – véli az alkotmányjogász.

Virtuális körzetek jöhetnek

Azáltal, hogy a tervezet különbséget tesz az egyes magyar állampolgárok között lakóhely alapján, sérülhet az egyenlő választójog elve – véli Boros. A Lázár-féle koncepció szerint ugyanis a határon túl élő magyar állampolgárok csak az országos listára szavazhatnak, egyéni képviselőre nem. Amennyiben az ügy az Alkotmánybíróság elé kerül és a bíróság alkotmányellenesnek ítéli, akkor például virtuális választókörzetek felállításával tudja a parlament a hibát orvosolni – tette hozzá.

A nemzetiségi szavazatok ügyében a Policy Solutions igazgatója kevésbé látja megalapozottnak az aggályokat, hiszen a hazai nemzetiségeknek ugyanúgy két szavazatuk lesz, mint a többségi magyaroknak. Problémát az jelenthet, hogy egy nemzetiségi jelölt megválasztásához kevesebb szavazat is elég lehet, mint egy nem nemzetiségi jelölt parlamentbe juttatásához – hangsúlyozta  a szakértő. A tervezetből nem derül ki egyértelműen, hogyan kívánja-e a Fidesz bevezetni az előregisztráció intézményét, azaz kell-e majd az állampolgároknak külön kérniük a választások előtt felvételüket a névjegyzékbe. Amennyiben igen, akkor ez a rendelkezés nem csupán a leendő parlamenti pártok legitimációját csökkentené, hanem alkotmányos aggályokat is felvetne – zárta szavait a politológus.