Voks

Alkotmányos aggályok: ebben Lázár sem biztos

Kovács András, 2011. november 23., szerda 06:00, frissítve: szerda 06:00
Alkotmányos aggályokat is fölvethet a nemzetiségi képviselők tervezett megválasztásának a módja – hangsúlyozták az MNO által megkérdezett szakértők. Úgy látják, problémát az jelenthet, hogy egy nemzetiségi jelölt megválasztásához kevesebb szavazat is elég lehet. Lázár János vasárnap nyújtotta be az új választójogi törvényjavaslatot.

Az egyik legfontosabb különbség a jelenlegi és az új választási törvény között, hogy a Lázár János-féle koncepcióban a többségi elv erősebben érvényesül, mint az arányosság elve – mondta el lapunknak Boros Tamás, a Policy Solutions igazgatója. Ismertetése szerint az egyéni választókörzetben megválasztásra kerülő képviselők aránya az eddigi 46 százalékról 53 százalékra nő, ráadásul az új rendszerben nem csak az elveszett – azaz mandátumra nem váltott – szavazatok kerülnek az országos listára, hanem a mandátumot szerző jelölt szavazatainak az a része is, amennyivel „túlnyerte” magát a második helyezetthez képest.

Vasárnap este Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője benyújtotta az új választási rendszerről szóló törvényjavaslatot, amely megőrizte a korábbi szisztéma legtöbb elemét. Marad a vegyes rendszer, az ajánlószelvény-gyűjtési szisztéma, míg megszűnik a kétfordulós szavazás és az érvényességi küszöb, valamint a győztes is részesül majd a töredékszavazatokból, és a nem magyarországi lakhellyel rendelkező állampolgárok is voksolhatnak.


Jön a pártszövetségek kora


Boros úgy látja, a kompenzáció fogalma a Fidesz tervezetében tehát nemcsak a vesztesekre, hanem a győztesekre is vonatkozik. Mindez összességében azt eredményezi, hogy a következő parlament várhatóan igen erős kormánytöbbséggel fog rendelkezni, ugyanakkor a közepes pártok a rájuk leadott szavazati aránynál jóval kisebb reprezentációval fognak bírni – vélte a szakember.

Az egyfordulós rendszer révén az utólagos koalíciók helyett a pártszövetségek kora fog eljönni Magyarországon – jósolja Boros. A szakértő szerint ez a szabályozás jelen pillanatban egyértelműen a kormánypártokat segíti, de hogy 2014-ben és az azt követő választásokon nem lesz-e a Fideszhez hasonló politikai tömb a baloldalon, azt ma még nem lehet látni. Tény azonban, hogy a balliberális oldal szavazói az elmúlt huszonegy évben sosem tudtak olyan szorosan egyetlen párt mögé felzárkózni, mint ahogy az a jobboldalon működött – tette hozzá.

„Ebben nem vagyok egészen biztos”

A határon túli magyarok akkor voksolhatnának, ha regisztrálják magukat a névjegyzékbe, de nekik csak egy szavazatuk lenne, egyéni jelöltre nem, csak listára szavazhatnának – fogalmazott hétfői sajtótájékoztatóján Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője. „Hogy ez kiállja-e majd az alkotmányosság próbáját, abban nem vagyok egészen biztos”, létezik ugyanis olyan alkotmányjogi megközelítés, amely szerint választó és választó között nem lehet különbség – tette hozzá. Ennek kapcsán érdemes azt a kérdést is föltenni, hogy vajon a nemzetiségek esetében nem merülnek-e föl hasonló aggályok.

A törvényjavaslat szerint a magyarországi lakóhellyel rendelkező, névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplők egy egyéni választókerületi jelöltre és nemzetiségi listára voksolhatnak majd, így pártlistára nem szavazhatnak.

 


Aggályos ez a rendezés


A kisebbségi jogok általában többletjogokkal járnak, mivel így kompenzálják őket a többséggel szemben – mondta el az MNO-nak Szentpéteri Nagy Richard alkotmányjogász, a Méltányosság Politikaelemző Központ főmunkatársa. Példaként hozta föl Szlovéniát, ahol a magyar és olasz kisebbségnek van egy-egy képviselői helye, de ettől függetlenül az adott nemzetiség állampolgárai az országos pártokra is leadhatják a szavazatukat. A szakértő szerint így próbálják segíteni a kisebbséget a többségi nemzettel szemben.

Szentpéteri úgy látja, hogy van egy olyan ígérete a mostani kormánynak, hogy biztosítja a nemzetiségek képviseletét, amiből nem kívánnak engedni. Szerinte az alkotmányból nem következik az, hogy a kisebbségeknek parlamenti képviseletet kell biztosítani. Összességében alkotmányosan aggályos a nemzetiségi képviselet ilyen formájú tervezett rendezése – véli az alkotmányjogász.

Virtuális körzetek jöhetnek

Azáltal, hogy a tervezet különbséget tesz az egyes magyar állampolgárok között lakóhely alapján, sérülhet az egyenlő választójog elve – véli Boros. A Lázár-féle koncepció szerint ugyanis a határon túl élő magyar állampolgárok csak az országos listára szavazhatnak, egyéni képviselőre nem. Amennyiben az ügy az Alkotmánybíróság elé kerül és a bíróság alkotmányellenesnek ítéli, akkor például virtuális választókörzetek felállításával tudja a parlament a hibát orvosolni – tette hozzá.

A nemzetiségi szavazatok ügyében a Policy Solutions igazgatója kevésbé látja megalapozottnak az aggályokat, hiszen a hazai nemzetiségeknek ugyanúgy két szavazatuk lesz, mint a többségi magyaroknak. Problémát az jelenthet, hogy egy nemzetiségi jelölt megválasztásához kevesebb szavazat is elég lehet, mint egy nem nemzetiségi jelölt parlamentbe juttatásához – hangsúlyozta  a szakértő. A tervezetből nem derül ki egyértelműen, hogyan kívánja-e a Fidesz bevezetni az előregisztráció intézményét, azaz kell-e majd az állampolgároknak külön kérniük a választások előtt felvételüket a névjegyzékbe. Amennyiben igen, akkor ez a rendelkezés nem csupán a leendő parlamenti pártok legitimációját csökkentené, hanem alkotmányos aggályokat is felvetne – zárta szavait a politológus.

hirdetés
hirdetés
Vezércikk
Ítélet van, katarzis nincs
Szerető Szabolcs
Megkönnyebbülést széles körben aligha váltott ki a Budaházy György és társai ügyében kihirdetett ítélet.
Legolvasottabb
Legfrissebb
Riport, háttér, interjú
hirdetés