A Kormány.hun pénteken megjelent anyag indoklása szerint az európai gyakorlathoz igazítják az állatvédelmi bírság összegét, amely mára elveszítette visszatartó erejét. A szakminisztérium szerint az emelt összegű bírság már alkalmas lehet arra, hogy változzon a vállalkozások és magánemberek szemlélete a felelős állattartással kapcsolatban, és hatásos lehet például az állatokat gyakran embertelen körülmények között, országhatárokon át szállítókkal szemben.

Míg az 1998-as állatvédelmi bírságról szóló rendelet ötezer forinttól százötvenezer forintig terjedő bírság kiszabását tette lehetővé, az új tervezet szerint a bírság alapösszege 15 ezer forint lenne, és ezt az összeget kellene a jogsértés körülményeitől függően felszorozni.

Így például 150 ezer forintot kellene fizetnie majd annak, aki elfogadható ok vagy körülmény nélkül oltja ki egy állat életét. Ugyanekkora büntetés járna állatkínzásért és állatviadal tartásáért is. Kilencvenezer forintos bírsággal sújtanák a jövőben azt, aki nem gondoskodik az általa tartott állat biztonságos elhelyezéséről, illetve szökésének megakadályozásáról, és 120 ezer forintos bírságot szabhatnak ki arra, aki nem megfelelően szállít állatot.

Ha több tényállás együtt áll fenn, akkor a tervezet szerint a szorzók összeadódnának, így szélsőséges esetben akár több százezer forintra is rúghatna a bírság összege.

A tervezet szigorítana az állattartási szabályokon is. Meghatározza azt, hogy mekkora űrtartalmú akváriumban tartható hal vagy más gerinces állat, de azt is, hogy milyen feltételekkel, milyen hosszú láncra köthető ki egy kutya. 2016-tól pedig egyáltalán nem szabad majd kutyát „tartósan” láncra verni – áll a tervezethez mellékelt magyarázatban.

A szöveg arra is kitér, hogy kutya-, macska- és görénykölyköket nyolchetes korukig anyjukkal kell tartani, valamint azt is kimondja, hogy csak a kutyák farkát szabad kurtítani, azt is csak az állat hétnapos koráig. Emellett az új szabályozás tiltaná, hogy díszhalakba – azok látványosabb külleme érdekében – festékanyagot fecskendezzenek. Meghatározza továbbá például, hogy hím sziámi harcoshalakat úgy kell tartani, hogy azok „egymást, illetve tükörképüket ne láthassák”.

A tervezet értelmében a jövőben a kereskedésekben a gerinces állatokról, valamint a természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó gerinctelen állatokról is nyilvántartás készül, és a chippel jelölt kutyák adatait is országos adatbázis tartja majd nyilván. A szaktárca így szeretné elérni, hogy átláthatóbb legyen a hazai ebállomány, és csökkenjen a kóbor kutyák száma – áll az indoklásban.