Amerikába is eljutottak Bajnaiék csúsztatásai

Kovács András, 2011. december 14., szerda 05:00, frissítve: szerda 05:00
Érdekes hasonlóságokat olvashattunk Paul Krugmannak a The New York Timesban megjelent cikkében a magyar választási rendszer tervezett átalakításáról, mint amit a Bajnai Gordon által létrehozott alapítvány is publikált. Mint ismert, Szigetvári Viktor azt állította, hogy a mostani tervezet alapján a Fidesz nyert volna 2002-ben és 2006–ban is.

„A tervezett választójogi törvény olyan választókörzeteket rajzolna meg, amely szinte lehetetlenné tenné más pártoknak a kormányalakítást” – olvashattuk Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász legfrissebb kommentárjában, amely a The New York Times hasábjain jelent meg. Az említett cikkben Krugman szerint a legnagyobb térségbeli veszélyt a Fidesz jelenti, amely a választójogi törvény megváltoztatásával „megalapozza a hatalom állandó megtartását”.

A neves szakértő véleménye kísérteties hasonlóságot mutat Szigetvári Viktor, az MSZP 2010-es  kampányfőnökének elgondolásával, aki szerint „az egyoldalúan manipulált választókörzeti határok és más részletszabályok együttes hatására a törvényjavaslatban foglalt választási rendszer érdemben korlátozza a jelenlegi kormány leválthatóságát, hiszen szinte kizárólag döntő ellenzéki győzelem esetén tudna érvényesülni ez a társadalmi támogatottság a képviselői mandátumok szintjén”.

Sok tényezőt nem vettek figyelembe

Úgy tűnik, a Bajnai Gordon volt miniszterelnök által gründolt Haza és Haladás alapítvány csúsztatása New Yorkba is eljutott. Mint arról az MNO beszámolt, a Szigetvári által készített modell azt állította, hogy ha a mostani kormánypártok által beterjesztett választási törvény lett volna életben az elmúlt években is, akkor 2002-ben és 2006–ban is a Fidesz győzött volna. Az MSZP egykori kampányfőnöke éppen csak az egyéni jelöltek által elért eredményt hagyta ki a modelljéből, és arról is „elfeledkezett”, hogy ha kilenc és öt évvel ezelőtt is egyfordulós lett volna a választás, akkor az MSZP és az SZDSZ vélhetően közösen indul, ahogyan erről már akkor is tárgyaltak.

Amerikában nem gond az aránytalanság

Lapunk a 2006-os egyéni és területi listás eredmények alapján kiszámolta azt az ellenzék által legjobban támadott budapesti körzetet, amely az I. és az V. kerület teljes területét, valamint a VIII. és a IX. kerület egy részét fedi majd le. Ebből világosan kiderült, hogy az egyfordulós szisztéma esetében az MSZP és az SZDSZ együttműködése esetén sima győzelmet aratott volna ebben a „biztos jobboldali” körzetben.

Azt is érdemes föleleveníteni, hogy éppen az Egyesült Államokban történt meg 2000-ben, hogy a többségi rendszer miatt hiába szerzett 550 ezerrel több szavazatot Al Gore demokrata elnökjelölt, mint George W. Bush republikánus politikus, mégis az utóbbi ülhetett be az ovális irodába. A tervezett magyar választójogi törvény alapján biztosított kompenzáció teljesen ismeretlen az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában, ahol ráadásul idén májusban népszavazáson utasították el a rendszer arányosabbá tételét lehetővé tevő változtatásokat.

hirdetés
hirdetés
Vezércikk
Évkezdés bizonytalanságokkal
Körmendy Zsuzsanna
Meg kellene végre állapodni egy struktúra mellett, és azt fokonként tökéletesíteni.
Legolvasottabb
Legfrissebb
  1. 1
  2. 2
  3. 3
  4. 4
  5. 5
  6. 6
  7. 7
  8. 8
  9. 9
  10. 10
  11. 11
  12. 12
  13. 13
  14. 14
  15. 15
  16. 16
  17. 17
  18. 18
  19. 19
  20. 20
  21. 21
  22. 22
  23. 23
  24. 24
  25. 25
  26. 26
  27. 27
  28. 28
  29. 29
  30. 30
  31. 31
  32. 32
  33. 33
  34. 34
  35. 35
  36. 36
  37. 37
  38. 38
  39. 39
  40. 40
  41. 41
  42. 42
  43. 43
  44. 44
  45. 45
  46. 46
  47. 47
  48. 48
  49. 49
  50. 50
hirdetés