Kovács András
Kovács András

„A tervezett választójogi törvény olyan választókörzeteket rajzolna meg, amely szinte lehetetlenné tenné más pártoknak a kormányalakítást” – olvashattuk Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász legfrissebb kommentárjában, amely a The New York Times hasábjain jelent meg. Az említett cikkben Krugman szerint a legnagyobb térségbeli veszélyt a Fidesz jelenti, amely a választójogi törvény megváltoztatásával „megalapozza a hatalom állandó megtartását”.

A neves szakértő véleménye kísérteties hasonlóságot mutat Szigetvári Viktor, az MSZP 2010-es  kampányfőnökének elgondolásával, aki szerint „az egyoldalúan manipulált választókörzeti határok és más részletszabályok együttes hatására a törvényjavaslatban foglalt választási rendszer érdemben korlátozza a jelenlegi kormány leválthatóságát, hiszen szinte kizárólag döntő ellenzéki győzelem esetén tudna érvényesülni ez a társadalmi támogatottság a képviselői mandátumok szintjén”.

Sok tényezőt nem vettek figyelembe

Úgy tűnik, a Bajnai Gordon volt miniszterelnök által gründolt Haza és Haladás alapítvány csúsztatása New Yorkba is eljutott. Mint arról az MNO beszámolt, a Szigetvári által készített modell azt állította, hogy ha a mostani kormánypártok által beterjesztett választási törvény lett volna életben az elmúlt években is, akkor 2002-ben és 2006–ban is a Fidesz győzött volna. Az MSZP egykori kampányfőnöke éppen csak az egyéni jelöltek által elért eredményt hagyta ki a modelljéből, és arról is „elfeledkezett”, hogy ha kilenc és öt évvel ezelőtt is egyfordulós lett volna a választás, akkor az MSZP és az SZDSZ vélhetően közösen indul, ahogyan erről már akkor is tárgyaltak.

Amerikában nem gond az aránytalanság

Lapunk a 2006-os egyéni és területi listás eredmények alapján kiszámolta azt az ellenzék által legjobban támadott budapesti körzetet, amely az I. és az V. kerület teljes területét, valamint a VIII. és a IX. kerület egy részét fedi majd le. Ebből világosan kiderült, hogy az egyfordulós szisztéma esetében az MSZP és az SZDSZ együttműködése esetén sima győzelmet aratott volna ebben a „biztos jobboldali” körzetben.

Azt is érdemes föleleveníteni, hogy éppen az Egyesült Államokban történt meg 2000-ben, hogy a többségi rendszer miatt hiába szerzett 550 ezerrel több szavazatot Al Gore demokrata elnökjelölt, mint George W. Bush republikánus politikus, mégis az utóbbi ülhetett be az ovális irodába. A tervezett magyar választójogi törvény alapján biztosított kompenzáció teljesen ismeretlen az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában, ahol ráadásul idén májusban népszavazáson utasították el a rendszer arányosabbá tételét lehetővé tevő változtatásokat.