Interjú

Ami a pártban Retkes óta történik

Bucsy Levente

2012. február 05., 12:55
Talán sokakat meglephet, hogy az SZDSZ él és virul (?), pedig bizony így van. Szombaton összeült az országos tanács, ez alkalommal az MNO „elkapta” Szabadai Viktor pártvezért, hogy megtudja, hogyan is áll az egykor szebb napokat látott liberális párt.
Hirdetés

- A január 8-ai SzabaDSZáj Hírlevélben azt olvasni, újjáalakult az erzsébeti SZDSZ.
– Ezzel kezdjük? Jó. A pesterzsébeti szervezetnek, ami most hivatalosan megalakult, azt hiszem, 8-10 fővel – nem tudom pontosan – Juhász Pál lett az elnöke, ő volt országgyűlési képviselő az SZDSZ frakciójában. Az ot-delegáltjuk is ott volt már a legutóbbi ülésen. Emellett újjáalakulóban van a II. kerületi és a kaposvári szervezet. Ilyen apró, pici lépésekben tudunk haladni igazából. Tehát hogyha egy helyen 5-10 embert megtalálunk, aki a helyi szervezetet újra tudja gründolni, működtetni, akkor ebbe az irányba megyünk tovább. Alapvető cél, amit kitűztünk magunknak ezzel kapcsolatban, hogy Budapesten minden kerületben, illetve a megyei jogú városokban – első lépésben mondjuk év végéig – próbáljuk meg újra feltámadni.

– Az országos tanács viszont működik. Ebben kik vannak benne?

Szabadai Viktor politikai tanácsadója egy alapítványnak, emellett tanulmányokkal, elemzések készítésével foglalkozik, időnként pedig publikál.

– Az alapszabály szerint az alapszervezeti elnökök Budapestről, illetve különböző városokból, valamint az országos vezetésnek a tagjai, ügyvivők, illetve az ügyvezető elnök, aki jelenleg én vagyok.

A határozatképesség szélén volt a szombati ot-ülés, tudjuk be ezt a havazásnak. De hány alapszervezete van a pártnak jelenleg?
– Harminckettő tagú az országos tanács. Vagy harminchárom. Mondjuk én most kettős minőségemben is részt vehettem: mint a XIII. kerületi szervezet elnöke és mint ügyvezető elnöke a pártnak. Most olyan 30 regisztrált szervezet van az SZDSZ működésében. Ebben a 30 körüli szervezetben van ezer-ezeregyszáz tag. Nem változott az SZDSZ-ről az a kép, ami eddig is ismert volt, hogy Budapesten van ennek a párttagságnak a jelentős része, mintegy 400-450 fő.

– A pártvezetés struktúrája is átalakult.
– Igen, az öttagú ügyvivői testületen belül van egy ügyvezető elnök, aki a jogi képviseletét látja el a pártnak, illetve egy kvázi vezetője. Az ügyvezetői tisztség nem azonos a korábban megszokott elnöki tisztséggel.

Miben más?
– Sokkal inkább operatív feladatokkal látja el az alapszabály, és a politikai döntések is konszenzuskényszerbe helyeződnek. Ez abból is következik, hogy ez nem egy közvetlenül választott elnöki pozíció, mint ahogy az korábban volt, hanem az öttagú ügyvivői testület, amely a küldöttgyűléstől két évre kapott mandátumot, választ magából egy ügyvezető elnököt, aki 2010 nyarán lettem én. A kétéves mandátumom tehát most fog lejárni nyáron.

Tehát tisztújítás lesz.
– Igen. Az országos tanácsnak kell összehívnia majd valamikor a tisztújítást. Elképzelhető, hogy nyáron, de ha nyáron nehezen alakul, akkor szeptember elején. De ezt majd valamikor az országos tanács eldönti. Praktikus szempontok is szerepet játszanak majd.

Vállalná újabb időszakra az ügyvezető elnökséget? Beszéltek-e már erről? Van-e más aspiráns?

– Hát, én nagyon szeretném, ha sok aspiránsa lenne a tisztújításnak, ez azt jelentené, hogy új impulzusok érkeztek a pártba, új gondolatok jelennek meg. Remélem, hogy sok jelentkező lesz.

Ön maradna?
– Ügyvivőket fog választani a küldöttgyűlés, és az ügyvivői testület választja meg maga közül majd az elnököt. Tehát azt gondolom, hogy az ügyvivői munkámat – ma ezt mondom – szeretném folytatni, erre majd nyilván a küldöttgyűlés reagálni fog. Én nagyon szeretném, ha sok változatos vízió és gondolat jönne.

Amikor 2010-ben kiesett a parlamentből az SZDSZ, sőt az állami támogatásra jogosító 1 százalék alá is került, történt-e ilyesmi, hogy tagrevízió, vagy nem látták ennek szükségét?
– Még a parlamenti választásokat megelőzően, a Retkes (Attila – a szerk.) vezetése alatt volt egy úgynevezett tagrevízió. A mechanizmus az volt, hogy a Retkes kiküldött minden akkori, tagként nyilvántartott embernek egy levelet, aki arra válaszolt, hogy igen, megerősítem a tagságomat, az onnantól kezdve az SZDSZ tagja. Ennek is nyilván volt valami határideje, aminek a lejártával ez a tagság megszűnt. Akkor ez volt a Retkes döntése. Ennek eredménye az lett, hogy 700 körüli főre csökkent a tagság. Az én regnálásom idején indult el az, hogy megkerestük azokat a tagjainkat, akik úgy gondolhatták magukról, hogy az SZDSZ tagjai, de nem erősítették meg Retkes alatt ezt a szándékukat. Azt mondtuk, hogy aki tag kíván lenni, azt szeretettel várjuk, és szeretnénk vele együtt dolgozni. Ennek volt az az eredménye, hogy olyan ezer körülire nőtt akkor az SZDSZ tagsága. Az 1100-at most azért szoktuk mondani, mert lehet, hogy éppen nincs ezeregyszáz, csak ezerötvenhárom, de azóta több olyan ember is belépett a pártba, aki az elmúlt húsz évben nem volt tagja vagy a kora miatt, vagy más miatt. A hírlevelünkben is többször hírt adtunk arról, és a honlapon is el lehet érni, hogy milyen módon lehet csatlakozni az SZDSZ-hez. És szerencsére csatlakoznak.

– Ugye lehetett arról hallani, hogy már megszabadultak a Gizella utcai székháztól...
– Nem kellett eladni, mert sosem volt a miénk, azt bérelte az SZDSZ. A választások után, még a Retkes vezetésével az SZDSZ kiköltözött egy saját tulajdonú ingatlanba. Sem értelme, sem indoka nem volt annak, hogy fenntartsa a Gizella utcai bérleményt.

Gazdálkodási kérdésekben Boruzs András pártigazgatóhoz irányította az MNO-t az SZDSZ elnöke. Boruzst mobiltelefonján szombaton nem értük el.

– Úgy tűnik, szegénnyé vált a párt. Miből tartja most fent magát?
– Ha úgy tetszik, nincs közpénz, így kizárólag tagdíjakból. Nem kap állami támogatást. Van még valamennyi pénz tagi vagy szimpatizánsi felajánlásokból.

Valami pontosabb adat van erről?
– Hogy mennyiből gazdálkodunk?

Lapozzon tovább!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Időpont
2012
05
17
Megye
Város
Mozi
KERESÉS

Fülbevaló