Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont előtt tartott rendezvényen kiemelte: nem a magyar zsidóságot, hanem a magyarságot érte több százezernyi veszteség az auschwitzi haláltábor működésével.

Gonoszság

„Nincs talán még egy olyan csomópontja a gonoszságnak a II. világháború alatt Európában, mint az auschwitzi megsemmisítő-tábor” – mondta a kereszténydemokrata politikus. Nagyon kevesen voltak azok, akik végül január 27-én meglátták a fényt, és megszabadultak attól a kínzó, gyötrelmes időszaktól, amelyet a holokauszt jelent – tette hozzá. Szavai szerint az ENSZ nem hiába tette emléknappá ezt a napot. Magyarország és a magyar zsidóság számára talán az egyik legsötétebb, leginkább eltaszítandó korszak volt ez az időszak.

Rétvári Bence rámutatott: az új magyar alaptörvény helyesen fogalmaz akkor, amikor elutasítja ezt a korszakot, és nem tekinti a magyar demokratikus államtörténet részének.

Észre tér az ember

Szita Szabolcs a megemlékezésen rámutatott: a felejtés elkerüléséért kiállításokat, emléküléseket kell rendezni. Akik emlékeznek „a régi szörnyű vagonokra, embertársainkra, akiket rajtuk a gázhalálba és kényszermunkára szállítottak”, kötelességük, hogy „felemeljék szavukat mindenféle új vagon ellen”, és hogy bízzanak abban: „egyszer mégiscsak észre tér az ember”, és „nem akarja majd szomszédját, lakótársát megalázni, vagonokba zsúfolni, éheztetni, megsemmisíteni” – mondta.

Szita Szabolcs kiemelte: ezen a napon „hatmillió zsidó áldozatra, köztük hatszázezer legyilkolt honfitársunkra emlékezünk. A múltat, az értelmetlen gyűlöletben, az embertelen zsidótörvényekben fogant pusztítást idézzük fel”.

Élet szentsége

Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete beszédében hangsúlyozta: „azért gyűltünk össze, hogy (...) kifejezzük mindannyiunk elkötelezettségét (...) a demokrácia, a szabadság, az egyenlőség és az élet szentsége mellett”.

Kifejezésre juttatta, hogy „a holokauszttagadás egyre elterjedtebb a világon”; kétségbe vonják a szörnyű cselekedeteket, és „megfosztják az áldozatokat, a gyermekeiket, unokáikat a mély fájdalomhoz való joguktól.” Ez nemcsak az áldozatok emlékének megszentségtelenítése, hanem ezáltal a világot is megfosztják attól, hogy a tanulságot levonva tanuljanak a holokauszt borzalmaiból – állapította meg.

Az antiszemitizmus jelenségével kapcsolatban a nagykövet megjegyezte: a zsidósággal szembeni előítéletekre, közhelyekre és mély tudatlanságra épül. Izrael állama továbbra is célpontja „a visszataszító antiszemita támadásoknak azon országokban is, amelyek tanúi voltak a náci uralom borzalmainak” – tette hozzá.

Levél

Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár az emléknap alkalmából levélben köszöntötte a résztvevőket. A Sonja Wintersberger, az ENSZ Bécsi Információs Központjának igazgatója által felolvasott levélben egyebek mellett azt írta: „az ENSZ (...) folytatja a holokauszt örök érvényű tanulságának tanítását. Ezért törekszünk arra, hogy előmozdítsuk a gyermekek jogainak és igényeinek érvényesülését – mindennap és mindenhol".

Mesterházy Attila MSZP-elnök az MTI-nek küldött közleményében azt írta: „ma, amikor átírta a kormányzó parlamenti többség a holokauszt tagadását egyértelműen büntető jogszabályt, ma, amikor számosan tagadják a holokauszt megtörténtét, ma, amikor egyre látványosabban és vészjóslóan elszabadulnak az újnáci, a rasszista, a kisebbséget megbélyegző, kirekesztő szélsőséges jobboldali eszmék, különösen fontos, hogy emlékezzünk és emlékeztessünk mindenkit a holokauszt tragédiájára”.

Hozzátette: a közös történelmi emlékezet és az egymás iránti felelősségtudat, a másság, a kisebbség, az emberi és személyiségi jogok tisztelete mentheti meg az utókort attól, hogy a történelem megismételje önmagát.

Megrendülés

A Fidesz közleményében hangsúlyozta: mély megrendüléssel emlékeznek az áldozatokra, és osztoznak azok fájdalmában, akik túlélték a deportálás borzalmait. A történelem egyik legsötétebb korszakát a II. világháború alatti zsidódeportálások jelentették, amelyek során a koncentrációs táborokban emberek millióit kínozták halálra. Magyarország és a magyar zsidóság számára ez rendkívül fájdalmas időszak volt, hiszen ezen évek alatt több százezer honfitársunkat gyilkolták meg – idézték fel a közleményben, kiemelve, hogy „ez az óriási veszteség máig megrázó emlékként él bennünk”.

Mesterházy Attila kommünikéjére reagálva a Fidesz azt közölte: a szocialista politikus „vádaskodásai alaptalanok; az Európában egyre erősödő antiszemitizmussal és rasszizmussal szemben éppen a jelenlegi kormánypárt jelent biztos pontot”. Ennek legfőbb bizonyítéka, hogy az első Fidesz-kormány idején, 2000-ben vált április 16-a a magyar holokauszt emléknapjává – írta közleményében a kormánypárt.

A holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapján megemlékezést tartottak az auschwitz-birkenaui haláltáborban, a német parlament alsóházában, a Bundestagban, William Hague brit külügyminiszter pedig nyilatkozatban állapította meg, hogy a holokauszt példátlan borzalmai arra intenek, nincs helye a társadalomban a gyűlölködésnek és a megkülönböztetésnek.

Bocsánatkérés

A norvég kormányfő – elsőként hazája miniszterelnökei közül – bocsánatot kért a zsidók megsemmisítésében játszott norvég szerep miatt. Norvégiából 1942 végén az ott élő mintegy 2000 zsidó közül 722-t deportáltak.