Matolcsy György szerint aki egy nemzeti érdekeket feladó, gyors tárgyalást kíván a valutaalappal és az Európai Unióval, az ahhoz járulna hozzá, hogy a magyar kormányt, a gazdaságpolitikát gyámság alá helyezzék. A nemzetgazdasági miniszter kifejtette: Magyarország miniszterelnöke és a kormány egy lépésről lépésre, a nemzeti érdekeket óvó tárgyalási folyamatot választott.

A Magyar Nemzet információi szerint a kormány kitart amellett, hogy kinevezhessen egy harmadik alelnököt, valamint meghagyná a jegybanktörvény azon passzusait, amelyek szerint a monetáris tanács és nem az elnök jár el a devizatartalékok kérdésében.
Boros Imre közgazdász szerint legújabb követelésével az IMF arra játszik, hogy devizatartalékunkat ne fordíthassuk a forint védelmére, pedig alapvetően erre való.

Elmondta: az Európai Központi Bank (EKB) által kifogásolt jegybanktörvénnyel kapcsolatos pontokból azokat terjesztették az Országgyűlés elé, amelyeket az Európai Unió joganyaga alapján az unió bizottsága megalapozottnak tartott. „Ezzel sok mindent kimondtunk, azt is, hogy az Európai Központi Bank felvetéseinek többségét az Európai Unió joganyaga alapján az Európai Unió bizottsága nem tartotta képviselhetőnek” – mondta a miniszter.

Megjegyezte: „Ha mi azonnal minden pontot elfogadunk, azzal nemcsak a nemzeti érdek feladásának ösvényére tértünk volna vissza, amelyre nem fogunk, hanem nagyon rossz példát is adtunk volna az Európai Unió számára. Akkor a bizottság minden országgal szemben, minden vitás területen a magyar példára hivatkozva mondhatta volna a következő néhány hónapban, évtizedben a tagállamoknak: nézzétek, a magyarok is belementek abba, hogy az Európai Unió joganyagával nem megalapozott kifogásokat jogszabályi módosítással kezelte”.

Tárgyalnak még a tranzakciós illetékről

Matolcsy György szerint az Európai Unió történetének egyik legfontosabb küzdelme folyik, az EU centralizációs és a tagállamok nemzeti érdekeket képviselő törekvései között. „Mi ebben határozott, nemzeti érdekeket óvó, ezért lépésről lépésre haladó folyamatot viszünk. Szeretnénk – és meg is fogjuk – őrizni Magyarország pénzügyi mozgásterét” – mondta Matolcsy György az Országgyűlés fogyasztóvédelmi bizottsága ülésén.

Az EU történetének egyik legfontosabb küzdelmébe kerültünk
Az EU történetének egyik legfontosabb küzdelmébe kerültünk

A miniszter beszámolójában hangsúlyozta, hogy Magyarországon a fogyasztóvédelem megerősödött, ehhez hozzájárult, hogy megteremtették a jogszabályi és szervezeti hátteret. Hozzátette: komoly előrelépést jelent a fogyasztóvédelemben, hogy az alaptörvény kimondja, Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit, és fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, védi a fogyasztók jogait. Képviselői kérdésre válaszolva Matolcsy György elmondta: a pénzügyi tranzakciós illetékről tárgyalnak még a bankszövetséggel, és olyan megoldást fognak bevezetni, amely erősíti a versenyt, és fokozza a valószínűségét, hogy az illeték terhét nem hárítják át a fogyasztóra.

Erősödött a fogyasztóvédelem

Szóbeli beszámolójában a miniszter kitért arra, hogy a kormány elfogadta a 2014-ig szóló középtávú fogyasztóvédelmi politikát, és ebben az intézményrendszer továbbfejlesztését, a békéltető testület erősítését, a civil szervezetekkel való együttműködés új alapokra helyezését fogalmazta meg. Matolcsy György elmondta, hogy a fogyasztóvédelmi törvény módosításában megerősítették az ügyfélszolgálatoknál a fogyasztóvédelmet, bővítették a fogyasztók fogalmát, a békéltető testületek feladatát. Továbbá megtiltották, hogy a szolgáltatók a sárga csekkes befizetés esetén külön díjat számoljanak fel a fogyasztónak.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság munkájában a megelőzést helyezték előtérbe. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság pozitív listát jelentet meg azokról a vállalkozásokról, amelyek betartják az előírásokat, és kérik a felkerülést. Ezt a gyakorlatot a pénzügyi fogyasztóvédelem területén is érdemes lenne megfontolni – tette hozzá.

Fontosnak nevezte a miniszter a civil fogyasztóvédőkkel való együttműködést is. Az idén 90 millió forintot különítettek el számukra feladatvégzésre, amelynek ugyan 10 százalékát zárolták. Az így megmaradó 81 millió forint keretre a Wekerle Sándor Alapkezelő rövidesen pályázatot ír ki – mondta Matolcsy György.

Hordozhatókká válhatnak a bankszámlaszámok

Simon Gábor szocialista képviselő, a bizottság elnöke felvetette, hogy a civilek jelzése alapján gondok vannak a pályázati forrásokhoz való hozzájutással. Dilemmának nevezte, hogy miközben a kormány a kkv-kat támogatja, szembemegy a fogyasztók védelmével. Példaként említette, hogy az Erzsébet-utalványt elfogadó helyek számával ugyan a hazai kkv-kat támogatják, de mivel nem mindenhol lehet ezzel a lehetőséggel élni, így a fogyasztók kevesebb helyen tudják azt felhasználni. Megemlítette, hogy az Erzsébet-utalvány esetében 6 százalék jutalékot kívánnak szedni, de van olyan eset is, ahol a szerződésben 8 százalékot és áfát szerepeltetnek. Válaszában a miniszter elmondta, hogy az Erzsébet-utalvány ugyan nem tartozik a Nemzetgazdasági Minisztérium felügyelete alá, de a 6 százalék jutalékot túlzónak, a 8 százalékot pedig kifejezetten elfogadhatatlannak tartja.

Spaller Endre KDNP-s képviselő felvetette, hogy a mobiltelefonszámokhoz hasonlóan, a bankváltás esetén is lehetővé kellene tenni a számlaszámok továbbvitelét. Erre a kezdeményezésre válaszolva Matolcsy György közölte, hogy megvizsgálják ennek a lehetőségét, hiszen ez is a versenyt erősíthetné. Több képviselő is érdeklődött a devizahitelekkel kapcsolatban. Z. Kárpát Dániel jobbikos képviselő azt kérdezte, hogy mi lesz azokkal a devizahitelesekkel, akik az eddigi konstrukciókkal nem tudnak élni. Válaszában Matolcsy György közölte: ha szükség van újabb lépésekre, akkor megoldási lehetőséget teremtenek.