A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) ugyanis ennyit fizet azért, hogy a Kóka János, Bajnai Gordon és Draskovics Tibor minisztersége alatt kirívóan sok megrendelést begyűjtő IFUA most a polgári kabinet minisztériumainál adhasson tanácsokat „a stratégiai tervezés szempontjából”. Mivel az IFUA korábban a kormányváltás után nyilvánosságra hozott úgynevezett Papcsák-lista második helyére került, és szerződései a kormányzati elszámoltatási biztosi kabinethez is eljutottak, így előállhat az a helyzet, hogy míg a KIM-nek is helyet adó kormányzati épület egyik részében foglalkoztatják az IFUA-t, addig az épület másik szárnyában a tanácsadó cég korábbi szerződéseit vizsgálhatják.

Lapunk 2012. április 24-i, „Az IFUA lenne a jolly joker?” című közleményünkben azt a valós tényt, hogy az IFUA Horváth & Partners Kft. kormányzati szervekkel megbízási szerződéseket kötött, olyan hamis színben tüntettük fel, hogy az közpénzek kiszivattyúzása lett volna összefonódásokon keresztül.

A KIM részéről Gál András Levente kormánybiztos által szignált szerződést szerint a cégnek az lesz a feladata, hogy elemezzék és értékeljék többek között a minisztériumi dolgozók munkahelyi elégedettségét és hangulatát „a megújításához szükséges helyzetelemzés alátámasztása” céljából.

Mint arról a Magyar Nemzet korábban már több cikkben is beszámolt, Papcsák Ferenc korábbi elszámoltatási kormánybiztos 2010 szeptemberében hivatalos sajtótájékoztató keretében megnevezte az IFUA-t mint a Gyurcsány–Bajnai időszak egyik „közpénzek szivattyúzásában” közreműködő tanácsadóját.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. akkor közzétett adatszolgáltatása szerint a cég adóforintokból gazdálkodó szervezetekkel 2007 és 2010 között 169 szerződést kötött több mint 2,4 milliárd forint értékben. A kimutatások alapján figyelemre méltó, hogy az IFUA szerződéseinek egy számottevő részét néhány tízezer forinttal a 8, illetve 25 millió forintos, azaz a hatályos közbeszerzési értékhatárok alatti értékben kötötte. (Ezt az IFUA a Magyar Nemzetnek azzal indokolta, hogy „a projektjeink vállalkozói díját mindig az annak keretében vállalt tartalom és az elvégzendő feladatok határozzák meg”.)

IFUA-szerződések születtek a Magyar Villamos Műveken keresztül egészen a Volán-társaságokig, de a BKV, illetve csaknem az összes balliberális szaktárca is a tanácsadó cég fizető megbízója volt.

Az elszámoltatási kormánybiztos tájékoztatása, illetve a Heti Válasz korábbi információja szerint 2007-ig a céget erősítette Tóth András, aki később Gyurcsány Ferenc miniszterelnöki kabinetjének szakpolitikai igazgatója lett. Mint azt korábban a Magyar Nemzet megírta, Papcsák tájékoztatása szerint az előző két kormányzati ciklusban az IFUA százszámra kötötte a szerződéseket állami partnerekkel. Az illetékes kormánybiztos olyan „polipszerű” összefonódásokat tárt fel akkor a szocialista kormányzat időszakából, amelyben magántársaságok megbízását központilag szervezték. (Ezt később az IFUA határozottan visszautasította.) Sajnálatos példának bizonyult Tóth László büntetés-végrehajtási vezérőrnagynak az IFUA részére 2008-ban küldött ajánlatkérő levele, amelyben a vezérőrnagy leírta, hogy Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter szóbeli utasítására keresi meg a céget.

Az IFUA-val most megkötött szerződés ténye azért is ad okot érdeklődésre, mivel az elszámoltatási ügyekben érintett céggel a kormányváltást követően például a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség hivatalba lépett új vezetése is minden szerződést felbontott – a vizsgálatok eredményeként megállapított feleslegességre tekintettel.

A Magyar Nemzet megkereste az ügyben Gál András Leventét, a KIM kormánybiztosát, aki hangsúlyozta: a külső tanácsadással megbízott IFUA nyílt uniós közbeszerzési eljárás keretében nyert, ahol rajta kívül még két vállalat pályázott. ( Egyikük korábban éppen az IFUA-val konzorciumot alkotva nyert el közbeszerzést.) Gál András Levente szerint „a legalacsonyabb árat és legjobb szakmai programot ajánló céggel kötöttek szerződést, amit a jogszabályoknak megfelelően nyilvánosságra hoztak”. A kormánybiztos szerint „az ár/érték tekintetében kétségkívül a legelőnyösebb ajánlatot tevő nyertes pályázó mind az alkalmazott módszertanok, mind a szakértői által felsorakoztatott tudás és tapasztalat alapján a legjobb ajánlatot adta, így a nyílt közbeszerzés szabályai szerint csak velük lehetett szerződést kötni”. A Magyar Nemzet kérdésére, miszerint nem lát-e kockázatokat a megbízásban, a kormánybiztos azt válaszolta, hogy „a feladat végrehajtása során kormányzati munkacsoport irányítja és felügyeli a tanácsadók működését, teljes körű és szankcionált titoktartási kötelezettség áll fenn a cég részéről a feladat ellátása során”.

A Magyar Nemzet megkereste az ügyben az IFUA-t is, ahol közölték, nyílt közbeszerzési eljárás során nyertek, a szerződésük nyilvános.

Szabó Anna