Az ombudsman szerint a kormánynak hozzá kellett kezdenie a nagy rendszerek, például az oktatás, az egészségügy és a nyugdíj átalakításához. Azonban a jogállam és egyes intézményei, így az ombudsman éppen arra hivatott, hogy a nagy átalakításokat, bevezetésük módját az alapjogok mércéjével vizsgálja, például a jogbiztonság, a megfelelő felkészülési idő vagy a szerzett jogok szempontjából.

„Nyilvánvalóan indokoltak azok a nagy horderejű változtatások, amelyek az államélet több területén zajlanak, de a döntéshozóknak mértéket kell tartaniuk” – szögezte le Szabó Máté az MTI-nek adott interjújában.

Elkerülhetetlenek a változások

A politika az előző kormányok hibái és a nemzetközi elvárások szorításában kénytelen döntéseket hozni. A rokkantnyugdíjazás például a rendszerváltást követő években a munkanélküliség alternatívájaként funkcionált, mára azonban vitán felül áll, hogy a rendszer már finanszírozhatatlan. A politika, a jogalkotás viszont a fenntartható rendszer kialakítására törekedve sem hagyhatja figyelmen kívül a jogbiztonság követelményeit. Az oktatásban hasonlóképpen elkerülhetetlenek a változások, de egy jogállammal szemben elemi követelmény a kiszámíthatóság és a jogbiztonság. Ennek azonban ellentmond, amikor felkészülési idő nélkül zúdítanak az érintettekre radikálisan új, azonnal életbe lépő szabályozásokat – fejtette ki Szabó Máté.

Az Ab döntése az állampolgároknak adott válasz

Hozzátette: amikor az ombudsman Alkotmánybírósághoz fordul, valamilyen alapvető jogokkal kapcsolatos dilemmát próbál megragadni, felmutatni, mellyel megítélése szerint foglalkozni kell, mert az állampolgárok ezt igénylik, kérik.

„Az Ab döntése már nem nekem, hanem az állampolgároknak adott válasz” – mondta Szabó Máté arra a kérdésre válaszolva, hogy a taláros testület ombudsmani indítványok alapján meghozott döntései a hivatal munkájának egyfajta értékmérőjét jelentik-e.

Az ombudsman hivatalból „polgárbarát”, az erős intézményeket a gyengék jogai felől szemléli – elfogult a polgárok iránt.
Az ombudsman az erős intézményeket a gyengék jogai felől szemléli – elfogult a polgárok iránt
Fotó: Kovács Attila / MTI


A biztos kifejtette: nincsenek minden egyes alkotmánybírósági beadvány esetén meggyőződve a sikerről. Ennek azonban nemcsak az az oka, hogy az Ab összetétele és a rá vonatkozó szabályok jelentősen megváltoztak, határozataiból pedig érezhető, hogy a testületben a korábbi, konszenzusra törekvő döntéshozatali folyamatot felváltotta a megosztottság nyílt vállalása, de eltérő a két intézmény szerepfelfogása is. Az Ab jó értelemben vett elitista testület, amelyben a jogászság krémje próbálja a felvetődő alkotmányos dilemmák eldöntésekor újra és újra megtalálni a jogállam kényes egyensúlyát. Az ombudsman ezzel szemben hivatalból polgárbarát, az erős intézményeket a gyengék jogai felől szemléli – elfogult a polgárok iránt.

200 beadvány

Az alkotmánybírósági beadványokkal kapcsolatos megnövekvő feladatokkal egyelőre lépést tudott tartani a hivatal. A első félévben mintegy kétszáz különféle beadvány érkezett magánszemélyektől, civil szervezetektől, melyben Ab-hoz fordulást kezdeményeztek, ebből készült eddig 12 alkotmánybírósági indítvány – mondta Szabó Máté.

A közjogi berendezkedés megváltozása folytán 2012-től már nem fordulhat bármely állampolgár bármely jogszabály absztrakt normakontrollját kérve az Ab-hoz, erre csupán a parlamenti képviselők egynegyedének, a kormánynak, az államfőnek és az ombudsmannak van lehetősége.

Szabó Máté hivatala idén eddig összesen 27 alkalommal fordult az Ab-hoz, ebből 15 korábbi ombudsmanoktól származó fenntartott indítvány volt, 12 pedig új beadvány. A 15 korábbi indítványból 5-öt elutasított az Ab, 10-ről még nem született döntés.

Elbírálás alatt a köznevelési törvény

Az idei 12 indítvány közül egyről döntött az Ab: megsemmisítette a felsőoktatási törvényhez kapcsolódó, hallgatói szerződésekkel kapcsolatos kormányrendeletet, mely szerint az állami finanszírozású helyeken tanulók az oklevél megszerzését követő két évtizeden belül kötelesek itthon ledolgozni tanulmányi idejük kétszeresét. A családvédelmi törvény alkalmazását pedig az alaptörvény adta vadonatúj hatáskörével először élve felfüggesztette az Ab saját, végleges döntésének meghozataláig. Elbírálásra vár még a többi között a köznevelési törvényre és a rokkantsági rendszer átalakítására vonatkozó ombudsmani indítvány.

A jogalkotó ugyanakkor a biztos 12 idei alkotmánybírósági beadványa közül 5-re reagált, mielőtt még a taláros testület kialakíthatta volna álláspontját. Ebből három esetben, az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinél, a felsőoktatási, illetve a médiatanács összetételére vonatkozó törvénynél már elfogadta a parlament a módosítást, a nemzetiségi törvénynél elkészült a módosító javaslat, a VIII. kerületi önkormányzat pedig megváltoztatta guberálást tiltó rendeletét.

Panaszfórummá vált az Alkotmánybíróság

Szabó Máté az Ab hatáskörének változása kapcsán leszögezte: nem tekinti érdemi jogkorlátozásnak, hogy az állampolgárok számára szűkült a taláros testülethez való közvetlen fordulás lehetősége, hiszen a korábbi parttalan utólagos normakontroll állampolgári kezdeményezése egyfajta általános panaszfórummá tette az Alkotmánybíróságot. Ehhez képest az új alkotmányos berendezkedésben az ombudsman a társadalmi valósághoz, a konkrét állampolgári igényekhez, a civil szférához közel fogalmazhatja meg a jogállam működésével, az alapjogok érvényesülésével kapcsolatos aggályait a polgárok és a civil szervezetek beadványai alapján az Ab-nek.