Elképzelhető, hogy az ország történetének legjelentősebb munkabeszüntetése kerekedik ki a sztrájkból: szerdán zárva maradt sok iskola, óvoda, bölcsőde, az egészségügyi intézményekben csak a sürgős eseteket látják el, és fennakadás lehet a rendfenntartásban, a határforgalomban és a vámügyintézésben.

A sztrájkra a mintegy 160 ezer közalkalmazott felét képviselő 23 szakszervezet szólította fel tagjait, miután a jobbközép kormány bejelentette, hogy csökkenti a közalkalmazottak illetményét és az utánuk fizetendő egészségügyi járulékot. A megszorító intézkedések főleg az oktatást érintik, a kormány 1500 pedagógusi állás leépítését tervezi, felét nyugdíjazással.

A rendőrszakszervezetek közölték: tagjaik addig folytatják a munkabeszüntetést, amíg biztosítékot nem kapnak arra, hogy az ő fizetésüket nem csökkentik. Amellett, hogy sztrájkolnak, a közalkalmazottak tüntetést rendeznek délben Ljubljana belvárosában és 11 vidéki városban.

„Úgy tűnik, egyesek a Holdon élnek”

A miniszterelnök kedd este a közszolgálati tévé egyik műsorában kijelentette: „a megszorító intézkedéseket abban az esetben is bevezetik, ha a sztrájk egy hónapig tart. A szakszervezetek javaslatai teljesen irracionálisak. Úgy tűnik, egyesek a Holdon élnek” – mondta, és hozzátette, hogy a sztrájkolók nem kapnak fizetést azokra a napokra, amelyeken nem dolgoznak.

A keddi tárgyalásokon a kormány azt ajánlotta a szakszervezeteknek, hogy a korábban tervezett 15 helyett csak hét százalékkal csökkenti a fizetéseket, de fenntartotta azt a szándékát, hogy a fizetett szabadságra járó illetményt az idén megvonja, és kevesebb egészségbiztosítási járulékot fizet az alkalmazottak után. A szakszervezetek egyebek között azzal vádolják a kormányt, hogy nagyon rövid időt hagy nekik az ajánlatok elemzésére és hogy az intézkedések főleg a kis keresetűeket sújtják.

A kormány az idén a bruttó hazai termék 3,5 százalékára akarja csökkenteni az állami költségvetés hiányát, jövőre pedig 3,0 százalékra. Tavaly 6,4 százalékos volt a hiány. A szerdai sztrájk Szlovénia történetének második általános munkabeszüntetése. A 2010-es elsőn körülbelül 80 ezer ember vett részt.