Varga Mihály az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában hozzátette: úgy tűnik, a mostani hétvégén sikerült lezárni azokat a megbeszéléseket, amelyek a jegybanktörvényre vonatkoztak, és sikerült előkészíteni azt a módosítást, amelyet a parlamentnek be tudnak adni. „Ezzel az utolsó komoly akadály is elhárul az elől, hogy a tárgyalásokat megkezdhessük” – emelte ki. Az IMF-fel és az EU-val folytatandó tárgyalásokat vezető miniszter elmondta: a korábban a parlamentnek benyújtott módosító javaslatot vissza fogják vonni, és helyette az új, a jegybank és az Európai Központi Bank (EKB) korábbi felvetéseit, és az IMF észrevételeit is magában foglaló módosítást fogják beterjeszteni.

Kompromisszumot kötöttek

Kiemelte: Orbán Viktor miniszterelnök egy olyan megerősítő levelet fog küldeni Brüsszelbe a monetáris tanács létszámának bővítésével és az új jegybankalelnök kinevezésével kapcsolatban José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének, amely arra vállal kötelezettséget, hogy a mostani jegybanki vezetés hivatalban maradásáig, 2013 márciusáig sem új alelnök, sem új monetáris tanácsi tagok jelölésére nem kerül sor. Jelezte: „hosszú időn keresztül ennél többet akartak a szakértői bizottságban, ami az EKB mellett működik”. Sikerült olyan kompromisszumot elérni, amely azt tartalmazza, hogy törvénynek erre vonatkozó pontjai maradnak, bár itt a módosításba bekerül egy olyan pont, amely arról szól, hogy a monetáris tanács belső tagjainak arányát nem haladhatja meg több mint kétszeresével a külső tagok aránya – mondta el.

Júliusban asztalhoz ülhetnek

Közölte: ha ezt a módosítócsomagot elfogadják bízik benne már júliusban le lehet ülni tárgyalni. Jelezte: a hétvégén még az egyeztetések folytak, többször beszélt a jegybank elnökével, úgy tűnik, hogy a jegybank is partner lesz abban, hogy erről a közös kompromisszumról egy támogató levél szülessen. Ismert, Orbán Viktor is arról beszélt pénteken, hogy Magyarország készen áll a hivatalos tárgyalásokra, és bármelyik pillanatban érkezhetnek olyan hírek az IMF-től, hogy ezek megindulhatnak.

„A pénzt nem kívánnánk felhasználni”

Arra a kérdésre, hogy a görög választások eredménye hatással lehet-e a magyar kormány és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) közötti tárgyalásokra, azt válaszolta, „Szerintem nem, nem látok ilyen nagyon direkt összefüggést, természetesen az IMF nem egy korlátlan bank, (...) ha onnan plusz forrásokat hívnak le más országok, az nyilván megnehezíti, hogy akár mi, akár más ország megállapodást tudjon kötni a valutaalappal.” Hozzátette: „mi abban a helyzetben vagyunk, hogy egy olyan elővigyázatossági megállapodást szeretnénk kötni, ahol a pénzt nem kívánnánk felhasználni”.

Kiemelte: „Nekünk a biztonsági hálóra van szükségünk, ha kötünk egy megállapodást a valutaalappal, akkor nem feltétlenül kell le hívni ezt a keretet, mert az csak növeli az államadósságot.” Varga Mihály elmondta: ha van megállapodás, a mostani kockázati felárak, a mostani kamatszintek is csökkenni fognak. Mindenki azzal kalkulál, hogy megállapodás esetén a CDS-felár is csökkenhet, ezért „talán könnyebben tud az ország a piacokra visszamenni, és piacokról finanszíroznia magát”.

Jelezte: az Európai Bizottság már elfogadta, hogy a magyar gazdaság az államháztartási hiány szempontjából fenntartható pályára kezd állni, és 2012–2013-ban már garantálni tudjuk a GDP-hez mért 3 százalék alatti hiányt, az IMF mérlegelni kezdte az adatokat, számukra is garanciát jelent az, hogy az Európai Bizottság szűrőjén a beterjesztett konvergenciaprogram átment. Ez is megerősítő feltétel volt, ami a jegybank törvénymódosítással lehetővé tudja tenni, hogy a tárgyalások meginduljanak – mondta Varga Mihály.

Magyarországon belül kell tartani a pénzmozgást

A miniszter a tranzakciós adó bevezetésével kapcsolatban egyetértett azzal, hogy azoknál a cégeknél, cégcsoportoknál, ahol belső pénzmozgás van, fennáll a veszélye annak, ha túlságosan nagynak érzik a terhet, akkor külföldre, más országok bankjaiba helyezik ki pénzforgalmukat. Megjegyezte: ennek kedvezhet az is – amit a kormány eddig még nem vett figyelembe –, hogy július elsejétől életbe lép az úgynevezett SEPA (Single Euro Payments Area) rendszer. Az európai gazdaságokban ezután bármelyik bank vezethet külföldön – akár Németországban vagy épp Ausztriában – forintszámlákat, és működtethet forintelszámolást. Kiemelte: nem volna szerencsés, hogy a cégek tömegesen az országhatáron túlra vigyék a pénzforgalmunkat, ezért erre a problémára a kormányzatnak meg kell találnia azokat az eszközöket, amelyekkel Magyarországon belül tartható a pénzmozgás. Hozzátette: a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvény még az Országgyűlés előtt van és adott az esély arra, hogy a felvetődött kérdésekre a kormány megfelelő válaszokat adjon.