Kovács András
Kovács András

Magyarország félreértve? címmel újabb írást jelentetett meg Paul Krugman Nobel-díjas közgazdásznak a The New York Times honlapján vezetett blogjában Kim Lane Scheppele, a Princeton Egyetem jogászprofesszora. A szerző terjedelmes írásában hat pontba szedve bírálta az alkotmánnyal kapcsolatos hivatalos magyar álláspontot, és arra a következtetésre jutott, hogy a „magyar kormány félreérti a saját helyzetét a világban és a saját állampolgáraival kapcsolatban”.

Ismét előjött a Horthy-kártya

Scheppele politikai nézetei kapcsán jó iránymutatást jelenthet, hogy január közepén arról írt, „az egyetlen jele annak, hogy talán formálódik egy olyan politikai szervezet, amely szembeszáll a Fidesz dominanciájával, Bajnai Gordon korábbi miniszterelnök kiáltványa lehet, amely némi előrelépést jelent”.

A jogászprofesszor akkor azt is kimutatta, hogy a miniszterelnök gyakran hivatkozik példaképként Horthy Miklósra, aki 1920 és 1944 között kormányozta Magyarországot. „Orbán nyilvánvalóan Horthy rekordját is túl akarja szárnyalni.” Orbán legutóbb Horthyról 2008-ban annak kapcsán beszélt, hogy „a Magyar Gárdát két pofon kiosztása után haza fogja zavarni, ahogyan ezt akkoriban Horthy Miklós is tette a nyilasokkal”. A politikai elemzők és szakértők egyetértenek abban, hogy a Fidesz identitáspolitikájában Horthy nem foglal el centrális pozíciót. A nyilvánosság előtt nem is hivatkoznak rá.

2009 óta napirenden volt az alaptörvény

A békemenet napjára időzített írásból az is kiderült, hogy a Fidesz a választás során nem beszélt arról, hogy új alkotmányt fog írni és elfogadtatni a parlamenttel. Ezzel szemben a Magyar Progresszív Intézet elemzése szerint a változtatási igény 2009 óta napirenden volt, és ez alapján lehetett arra következtetni, hogy a Fidesz–KDNP kétharmados többséget szerezve új alkotmányt fogad majd el az Országgyűlésben.

A cikk szerzője ezt követően megállapítja, hogy az emberek többsége nem kívánta a régi alkotmány megváltoztatását. Mint ismert, a Nézőpont Intézet 2011 áprilisában készített egy felmérést ebben a témában. Akkor a megkérdezettek 60 százaléka szükségét érezte egy új alaptörvénynek, különösen a kormánypárti szimpatizánsok, illetve a Jobbik szavazói látták így. A felmérés szerint az alkotmányról szóló esetleges népszavazás is sikeres lett volna, egy akkori vasárnapi voksoláson ugyanis a válaszadók 62 százaléka részt vett volna, akiknek az 51 százalék „igennel” voksolt volna az új alaptörvényre.

Nem létező ülésnapon döntöttek

Scheppele szerint a „2011 utolsó napján a Fidesz egy olyan házszabály-módosítást fogadtatott el a parlamenttel, amely szerint a képviselők kétharmadának döntése értelmében vita nélkül lehet elfogadni az adott javaslatot”. Először érdemes emlékeztetni a szerzőt arra, hogy december 31-én nem ülésezett az Országgyűlés, mivel december 30-án véget ért az őszi ülésszak.

Másrészt a parlament egy olyan törvényt fogadott el, amely szerint kivételes sürgős eljárással két ülésnap alatt lehet elfogadni egy előterjesztést. Az újfajta tárgyalási módhoz a parlamenti képviselők kétharmadának hozzájárulása szükséges, míg kezdeményezéséhez a képviselők egyötödének támogató aláírása kell, azzal a kikötéssel, hogy ülésszakonként legfeljebb két kivételes sürgős tárgyaláshoz lehet csatlakozni. Kivételes sürgős eljárás elrendelésére ülésszakonként legfeljebb hat alkalommal lesz lehetőség.

Nem ez az első eset, hogy Krugman blogjában élesen támadja a hazai kormányt. A Nobel-díjas közgazdász korábban annak a véleményének adott hangot, hogy „a választójogi törvény olyan választókörzeteket rajzolt meg, amely szinte lehetetlenné teszi más pártoknak a kormányalakítást”, és így „megalapozza a hatalom állandó megtartását”. Ezek a gondolatok kísértetiesen hasonlítottak Szigetvári Viktornak, az MSZP 2010-es kampányfőnökének a Bajnai által létrehozott Haza és Haladás Alapítvány oldalán megjelent elemzéséhez.