Gyomormosás után a Várhegy

Barangolás a kútba hajigált lányok világában + Képriport

Bucsy Levente, 2012. június 28., csütörtök 15:50, frissítve: csütörtök 20:10
Kútba hajigált háremhölgyek, mamutnyomok, évezredek óta állandóan 14 Celsius-fok – látóhatáron van, hogy bárki részesülhessen a fantasztikus élményből. A legfontosabb lépést csütörtökön megtették: befejeződött a Vár alatti 4 kilométeres, 200 üreges barlangrendszer felújítása. Az MNO már le is látogatott a Várhegy alá, kérdezősködve a polgármestertől és a területgazda nemzeti park igazgatójától, no meg a szakpolitikustól.

A két világháború közti időszakban egy bizonyos Kadić Ottokár barlangász körülbelül 300 kisebb-nagyobb, természetes és mesterséges üreget fedezett fel a Várhegy gyomrában, a lyukak ember általi összekötésének köszönhetően pedig gyorsan egy 4 kilométeres rendszer jött létre, ezt nevezzük ma Várbarlangnak. A polgárváros alatt több mint kétszáz teremből és az azokat összekötő folyosókból álló rendszer a Dísz tértől a Kapisztrán térig húzódik, de ezen kívül is rengeteg különálló üregpince van a Vár területén.


Évtizedekig gyakorlatilag csak ízlelgették egy átfogó felújítás gondolatát, azonban egy törvénymódosítás néhány éve a Duna-Ipoly Nemzeti Park kezébe adta a titokzatos, de mondjuk ki: inkább katasztrofálisan romos és veszélyes üregdzsungel sorsát, a kezelő pedig a Budavári Önkormányzattal konzorciumban azonnal pályázott az Európai Unióhoz, és nyert is 358 millió forintnyi támogatást, amihez a kerület hozzátett még 12 millió önrészt. Két esztendőnél alig telt el több a pályázat benyújtásától a munka befejezéséig.

A pályázat neve: A Budai Várbarlang és a Rácskai-barlang Állagmegóvó rekonstrukciója a barlangok élettelen természeti értékeinek védelme érdekében
Időtartama: 2010. június 26 – 2012. június 30.
Teljes költségvetés: 369 851 358 forint
Kedvezményezett: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat alkotta konzorcium

– Döntő fordulatot hozott a Vár életében, hogy a velünk régóta szoros szakmai együttműködésben lévő nemzeti park lett a világörökségi környezetben lévő barlang gazdája 2009-ben – mondja Nagy Gábor Tamás várkerületi polgármester, aki szerint most sokkal többet tudunk már arról, hogy mi van a Várhegy alatt, mint eddig bármikor. Nyugodt lehet, a levéltári épület és a Bécsi kapu téri evangélikus templom alá nyúló üregek többé nem riogatják a várbuszozókat, illetve a Táncsics Mihály utca lakóit.

A fejlesztés „házigazdájaként” hosszú távú célként tekint arra, hogy a hegy gyomra látogatható legyen, most ugyanis még nem az. A szakpolitikus is tudja, hogy a jövőben erre sort kell keríteni.

– A természeti környezet és az épített örökség folyamatos kölcsönhatásban áll egymással, a most lezárult munka pedig annak a tanújele, hogy a környezet védelme nem áll a fejlődés útjába – tudta meg az MNO Rácz Andrástól, az agrártárca környezet- és természetvédelemért felelős helyettes államtitkárától. Konkrétan a Várbarlang is szolgált pinceként, a török időktől jégveremként, óvóhelyként tűzvész és háború idején, de bűnözők is húzták itt meg magukat, a legutóbbi időkben pedig hajléktalanok találtak itt menedéket. A barlangokat már az ősember is ismerte, nem is kerülhettek másként ide kezdetleges szerszámok, sőt a Hadik-szobor alatti termecske sarkában mamutfogvájatot is meg lehet(ne) csodálni.

Rácskai-barlang

A pályázat része volt a Nagykovácsi település külterületén, Remeteszőlős határában lévő, fokozottan védett barlang bejáratának természetvédelmi célú kiépítése. Ez a munka a pályázati összegnek kevesebb mint 10 százalékát, mintegy 30 millió forintot emésztett föl.

A 370 milliós munka – mint arról Füri András, a nemzeti park igazgatója lapunknak beszél – 3D-s lézeres szkenneléssel kezdődött, így mérték fel, a Vár alatt mely pontokon van szükség a leggyorsabb statikai beavatkozásra. Ezt követték a járatbiztosítások, az elpusztult vagy még nem is létező elektronikai berendezések (például világítás) pótlása, illetve létrehozása, továbbá a szivattyúzás és szellőzés megoldása. A pályázat részét képezte a Remeteszőlős község határában lévő Rácskai-barlang természeti értékeinek megóvása, erről részletek keretes írásunkban olvashatók.

– Azzal, hogy a Várbarlang, illetve az annak nem részét képező négy legfontosabb üreg megerősítése és kitakarítása megtörtént, 140 műemléki, összesen 166 épület alapjait sikerült stabilizálni, de a munka itt nem ért véget – figyelmeztet Rácz András.

A 3D-s lézeres „térkép” már most elárulja, hol kell majd később beavatkozni, igaz 2014-ig erre biztosan nem lesz egy forint sem. Pedig nem volna baj, ha a Vár 60 olyan mesterséges üregének helyzetét is rendezni lehetne, amely rajta sincs a mai térképeken, ennélfogva pedig tulajdonosa, felelőse sincs, hiába része fizikailag a most „megműtött”, 26 hektáros városrésznek.

– Az érintett területen a legsürgősebb munkákat elvégeztük, azok a pontok, amelyeken omlás történt, a továbbiakban a lakosságnak nincs félnivalójuk – egyenesített ki egy nagy kérdőjelet az MNO-nak Füri András parkigazgató. Részletekbe menve elmondva még, hogy a vízelvezetés, illetve szivattyúzás, valamint a szellőzők megépítése kulcsfontosságú volt a statikai munkákkal párhuzamosan. – Lehet még azért sok üreg, amiről nincsen tudomásunk, azok okozhatnak meglepetéseket, de amiket ismerünk, ott most rend van.

Szétszakad a Várhegy?

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kutatócsoportja előállt egy javaslatokat is tartalmazó tudományos munkával az év elején, amely arra világít rá, hogy bármikor szétszakadhat a Várhegy fala. Az MNO a télen elkísérte dr. Hajnal Gézát a Vár zegzugos gyomrába, aki kendőzetlenül beszélt arról, hogy mekkora a gond.

Bár az MNO – kiváltságosként – bejárhatta a Várbarlangot csütörtökön, tisztázódott, hogy ennek a projektnek most nem volt része a látogathatóvá tétel. – A barlangot viszont már most próbáltuk olyan állapotba hozni, hogy akár látogatható is lehessen, de ez hosszabb előkészítést igényel, nyilvánvaló, hogy az önkormányzattal közösen hasznosítani szeretnénk – mondja Füri, aki szerint a Várnegyed alatti üregrendszer teljes feltérképezése és rendezése csak évekkel később következik, a közép-magyarországi operatív program pályázati forrásai ráadásul kimerültek, 2014-ig nincs több pályázat.

A barangolást a legmélyebb ponton, a Szentháromság tér alatt kezdtük, amely fölött 10 méter vastagságú a mészkőpaplan. A barlang felett körülbelül fele ilyen vaskos a „plafon”, ez tette szükségessé, hogy az állagmegóvás érdekében úgynevezett kőzethorgonycsavarokat helyezzenek el a mészkőben – ezek azért jók, mert egyáltalán nem látszanak, a szem számára teljesen természetes a látvány. Amibe viszont bele kellett nyúlni, az a sok-sok oldalfal, illetve pillér, ezek állapotából vagy nem létéből egyenesen következtek az útbeszakadások, amelyekről a nyolcvanas évek óta hallunk, olvasunk a Várból.

A barlangrendszerben télen-nyáron 14 Celsius-fok van, nem csoda, hogy korábban a hajléktalanok is felfedezték maguknak a helyet, utánuk a kivitelezés során rengeteg veszélyes hulladékot is el kellett távolítani. Vannak mókásabb legendák is a mélyből, az egyik kútba ugyanis állítólag megunt háremhölgyeket hajigáltak a török időkben. A számtalan hasonló történet miatt már önmagában érdemes volna mihamarabb hozzáférhetővé tenni a lenyűgöző teremrendszert, amely már csatlakozik a Sziklakórházhoz és a Budavári Labirintushoz is – utóbbit a főváros tíz legjobb randihelyeként tartják számon.

hirdetés
hirdetés
hirdetés
Vélemény
Alázatos szolgája
Pápay György
Rogán Antal hatékonyan dolgozik, ha nem is az ország, de legalább annak vezetője sikeréért.
Legolvasottabb
Legfrissebb
Riport, háttér, interjú
hirdetés

Hozzászólások - 1 db

A hozzászólások mutatása