A február 28-a és március 2-a közötti látogatás az Értékőrző Tájak és Emberek Magyarországon elnevezésű sorozat kilencedik, utolsó állomása. Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) főosztályvezetője szerdán azt mondta: a látogatás központi témái a természetvédelem és a vízgazdálkodás összefüggései, valamint a tanyai életmód és gazdálkodás fenntarthatóságának lehetőségei lesznek.

Az államfő vasárnap érkezik a Kiskunsági Nemzeti Park területére, ahol először Bugacpusztán megtekinti a puszta magyar szürke gulyáját, majd a Rákosivipera-védelmi és Bemutató Központba látogat. (Még tavaly júniusban Best of the Best címmel tüntették ki és Európa 5 legsikeresebb LIFE finanszírozású, uniós természetvédelmi programja közé választották a Rákosi vipera LIFE programot). Sólyom László hétfőn részt vesz a nemzeti park bemutatkozásán Kecskeméten; ellátogat abba a magyar tulajdonú élelmiszer-feldolgozóba, amely a térség mezőgazdasági termékeinek jelentős felvevője, és sok jól ismert, hagyományos magyar élelmiszer előállítója.

Az államfő hétfőn még részt vesz a „Vízgazdálkodás és természetvédelem” elnevezésű mórahalmi fórumon is, ahol a térség zöld civil szervezeteinek képviselői is megjelennek. Kedden, az út utolsó napján a hajósi pincefalu gazdái látják vendégül, majd Császártöltésen egy újabb fórum résztvevője lesz a köztársasági elnök, ahol a dél-alföldi tanyavilág élete, gazdálkodása, az agrár- és környezetgazdálkodás egyes kérdései lesznek terítéken. Utolsó programpontként az államfő Kiskunmajsán Pongrácz Gergely és Ödön 1956-os múzeumába és emlékhelyére látogat el, és tiszteleg sírjuk előtt.

A Kiskunsági Nemzeti Park 1975-ben alakult, ez volt az ország második nemzeti parkja. Összesen 76 600 hektár a védett területe, ebből több mint 51 ezer hektárt a kilenc különálló egységből álló Kiskunsági Nemzeti Park, míg a fennmaradó részt a tájvédelmi körzetek és természetvédelmi területek teszik ki. A Duna–Tisza köze természeti értékeinek jellegzetességei négy tájegységhez tartoznak: a Duna-völgy az egykori öntésterületeken kialakult szikes pusztákkal és tavakkal; a Duna–Tisza közi Hátság a dunai hordalékanyagból képződött, szélformálta homokbuckákkal, homokpusztákkal, lefolyástalan mocsarakkal, maradványerdőkkel; az Alsó-Tiszavidék a folyószabályozás során átvágott, holtágakká vált folyókanyarulatokkal, ártéri erdőkkel, az ármentesített területeken kialakult szikesekkel; valamint a Bácska magyarországi része a homokbuckás területekkel és a dunavölgyi löszpartokkal.

Sólyom László országjáró sorozatának első állomásaként, 2007 januárjában, a Körös–Maros Nemzeti Parkba látogatott, 2007 májusában a Fertő–Hanság és az Őrségi Nemzeti Parkba utazott, októberben pedig az Aggteleki Nemzeti Park nevezetességeit tekintette meg. 2008 áprilisában a Duna–Ipoly Nemzeti Park működési területén, május végén a Duna–Dráva Nemzeti Parkban, októberben a Hortobágyi Nemzeti Parkban tett látogatást, 2009 májusában a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkot tekintette meg, majd szeptemberben a Bükki Nemzeti Parkba látogatott. A mostani túra lesz a sorozat kilencedik, egyben utolsó állomása.

(MTI)