Lapunk beszámolt a József Attila-szobor költözéséről is, melynek társtervezője a Hír TV-nek elmondta, hogy a szobor áthelyezése nem tekinthető támadásnak.

Az Országgyűlés Sajtószolgálatának keddi közleménye szerint a feltárás során olyan lelet, amely a beruházást akadályozná, nem került elő. A kommünikében kitértek arra is, hogy a Steindl Imre-program keretében a tér ezen részén épülő mélygarázs és látogatóközpont építésének egyik előfeltétele volt a munka elvégzése, amelynek a beruházó, az Országgyűlés Hivatala, eleget tett. Az építési terület őrzése a mélyépítési munkák megkezdéséig továbbra is folyamatos – jelezték.

A fővárosi Kossuth Lajos tér átépítésének előkészítése február végén kezdődött meg; első lépéseként elkerítették a tér Országháztól északra, a Jászai Mari tér felé eső részét. Az építési területet elválasztó kerítésen a teret az 1940-es évek előtt ábrázoló fotók láthatók, amelyekből következtetni lehet a terület rekonstrukció utáni látványára is. A Kossuth tér elkerített részén alakítják ki azt a 400-500 férőhelyes mélygarázst és látogatóközpontot, amelyre korábban a parlament adott felhatalmazást.

Tima Zoltán Ybl-díjas vezető tervező irányításával végzik el a Kossuth Lajos tér átalakítását – írta meg az MNO.

Az Országgyűlés 2011. július 11-én fogadta el a Kossuth Lajos tér rekonstrukciójáról szóló országgyűlési határozatot, amelynek értelmében a kormánynak 2014. május 31-ig kell kiköltöznie a parlament épületéből, az előtte álló teret pedig az 1944 előtti állapotnak megfelelően állítják helyre. A határozat szerint a Kossuth tér a magyar állam tulajdonába és az Országgyűlés kizárólagos vagyonkezelői tulajdonába került.

Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánította a kormány május közepén a budapesti Kossuth Lajos tér rekonstrukciójával, az ottani mélygarázsépítéssel, a parlamenti látogatóközpont és múzeum kialakításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket.