Börtönt kaphatnak az "ételmérgezők"

LM, 2012. július 6., péntek 14:53, frissítve: péntek 16:38
Akár többéves börtönbüntetést is kockáztatnak azok, akik jövő év január 1-jétől – amikor hatályba lép az új Btk. – rossz minőségű, egészségre ártalmas vagy hamis minőségtanúsítványú élelmiszert hoznak forgalomba – jelentette ki Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője, országgyűlési képviselő pénteken a Vidékfejlesztési Minisztérium előtti termelői piacon.

A szóvivő Tarnai Richárddal (KDNP) közösen nyújtotta be a büntető törvénykönyvhöz azt a módosító javaslatot, amelynek alapján az új Btk. szerint büntetni kell azokat, akik visszaélést követnek el ártalmas közfogyasztási cikkekkel, továbbá rossz minőségű terméket hoznak forgalomba, valamint a minőséget hamisan tanúsítják. Alapesetben egytől három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetők, a minősített esetekben pedig még többel – mondta Selmeczi Gabriella.

A fideszes képviselő emlékeztetett a korábbi évek élelmiszerbotrányaira, példaként hozta fel az aflatoxinos paprikát, a dioxinos csirkét, illetve a Megatrade-ügyet, ez utóbbi esetben az élelmiszereket átcímkézték. Selmeczi Gabriella megjegyezte: ilyen esetek ellen a korábbi büntetőjogi szabályok nem nyújtottak kellő védelmet, ugyanis büntetőjogi eszközökkel nem lehetett hatékonyan fellépni az élelmiszerekkel különböző módon visszaélést elkövetőkkel szemben. Kiemelte: ez a helyzet most megváltozik az új büntető törvénykönyv hatályba lépésével.

Együttes fellépés

Tarnai Richárd (KDNP) országgyűlési képviselő, aki egyben a Pest Megyei Kormányhivatal vezetője is, szólt arról, hogy az ellenőrzések szigorításával és a különböző ellenőrző szervezetek egységes államigazgatási rendszerbe történő helyezésével lehetőség nyílt arra, hogy az élelmiszer-biztonságért, a fogyasztóvédelemért és a munkavédelemért felelős hatósági szervezetek együtt lépjenek fel a visszaélések megakadályozása érdekében.

A Pest Megyei Kormányhivatal vezetője példaként említette, hogy az elmúlt másfél év ellenőrzéseinek eredményeként a visszaélések korábbi 71 százalékos aránya 55 százalékra csökkent ezen a területen. Az utóellenőrzések pedig azt mutatják, hogy az ellenőrzöttek 30 százalékánál fordul elő szabálytalanság.

Hazánkban a felnőtt lakosság négy százaléka vásárol piacon, aluljárókban vagy interneten illegális gyógyszerkészítményeket – tudta meg a Magyar Nemzet a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetőjétől. Székely Krisztina hangsúlyozta, az illegális szerek súlyos egészségkárosodást, esetleg halált is okozhatnak. A napokban elfogadott új büntető törvénykönyv három évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti azokat, akik hamis egészségügyi terméket gyártanak, forgalmaznak.
Forrás: MTI
hirdetés
hirdetés
Vezércikk
Mozdulatlan frontok
Facsinay Kinga
A TTIP kérdésében érdekes módon továbbra sem megyünk szembe Brüsszellel.
Legolvasottabb
Legfrissebb
Riport, háttér, interjú
hirdetés

Hozzászólások - 1 db

A hozzászólások mutatása