Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala pénteki közleménye szerint Szabó Máté a nemzetiségi oktatással kapcsolatban a többi között azt állapította meg, hogy a magyar állam a nemzetiségi pedagógusképzés területén vállalt feladatainak csak részben tesz eleget közvetlen módon. Ugyanis teljesen hiányzik a hazai pedagógusképzés palettájáról az örmény és a ruszin tanárképzés. Emellett nincs tanítóképzése az örményeknek, a ruszinoknak, a bolgároknak, a görögöknek, a szlovéneknek, az ukránoknak, a lengyeleknek, és hiányzik a ruszin, a bolgár, a görög, a lengyel, az örmény és az ukrán óvodapedagógus-képzés is. Az ombudsman arra is felhívta a figyelmet, hogy a kétnyelvű oktatásban szaktárgyat tanítók képzése szinte teljesen hiányzik, kevés a végzés utáni pedagógus-továbbképzés.

Réthelyi Miklós első válaszában azt írta, hogy jellemzően alacsony lélekszámú kisebbségekről van szó, 1-2 köznevelési intézménnyel, ahonnan nem jeleztek pedagógushiányt. Az ombudsman viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy több helyen egyetlen nemzetiségi nyelven oktató pedagógus dolgozik, és fel kell készülni arra a helyzetre, amikor ez az egyetlen pedagógus nyugdíjba megy.

A biztos hivatala szerint Réthelyi Miklós az ombudsmannak küldött második levelében arról írt, hogy a kis létszámú nemzetiségek esetében nem a hazai pedagógusképzés a leghatékonyabb, helyette az anyaországi teljes idejű képzésre és a vendégtanárok fogadására kell törekedni. Réthelyi Miklós szerint 2010-ben szervezési okból hiúsult meg a program, 2011-ben pedig forráshiány miatt nem tudtak kiírni pályázatot például a szerb nemzetiségi pedagógusok szerbiai továbbképzésére, de az idén már 9 és fél millió forint jut a bolgár, a görög, a lengyel és a szerb pedagógus-továbbképzés pályázataira – írja a közleményben az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala.