Csak magyarázkodik az Igazságügyi Minisztérium

Fekete Gy. Attila

2017. március 18., szombat 11:32, frissítve: szombat 20:40

Az Igazságügyi Minisztérium (IM) parlamenti államtitkára tegnap magyarázkodásra kényszerült, miután lapunk megírta, ha a tervezett formában lép hatályba az IM több törvényt módosító tervezete, már a bűncselekmény elkövetésének gyanújára sem lesz szükség ahhoz, hogy valaki titkos megfigyelés célpontjává váljon. Völner Pál szerint továbbra is csak bűncselekmény gyanúja alapján lehet majd lehallgatni az állampolgárokat. Ennek azonban némiképp ellentmond a kormány által még nem tárgyalt tervezet indoklása. Eszerint: „A bűnügyi célú titkos információgyűjtés büntetőeljárási törvénybe integrálása miatt vált szükségessé a nyomozást megelőző új eljárási szakasz, az előkészítő eljárás, egyfajta előzetes felderítés, amelynek célja a bűncselekmény gyanújának megállapítása vagy kizárása”. Az új törvény így lehetőséget teremt a bűncselekmények gyanújának megállapítása előtt végezhető felderítésre.

Előzetes felderítők

Könnyen lehet, hogy az új javaslat egy újabb teszt – a hatalom megnézi, meddig mehet el a neki nem tetsző személyek és intézmények megfigyelésében. Célkeresztben lehetnek mások mellett politikusok, civil szervezetek vezetői és újságírók egyaránt. Lukács Csaba vezércikke itt

A tervezetszöveg nem zárja ki az előzetes felderítés eszköztárából a rejtett (titkos) módszereket, így Völner „cáfolata” finoman szólva vitatható. Völner az ötpárti támogatást élvező büntetőeljárásról szóló törvényre mutatva bírálta lapunkat. Írásunk viszont nem arra, hanem az ahhoz kapcsolódó salátatörvényre vonatkozott. Amelyben az is olvasható, hogy „a bűncselekmény megakadályozása a továbbiakban nem képezi a titkos információgyűjtés nevesített célját”, csak olyan bűncselekmények esetében, amelyek előkészületét a törvény büntetni rendeli.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.03.18.