Bucsy Levente
Bucsy Levente

Betöltötte 60. életévét Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek, a magyar katolikus egyház 82. vezetője. A születésnapos püspök nem esélytelen a pápai pozícióra sem, de a „ranglistán” vannak még előtte néhányan – igaz, gyakorlatilag mindenki idősebb nála.

Erdő
Erdő Péter


Nézzünk is rá erre a lajstromra. Létezik egy úgynevezett papabile lista, amin az elsők közül közel azonos eséllyel várományosa néhány püspök a vatikáni trónusnak. A Newsweek 2009-ben, XVI. Benedek pápa egyik otthoni balesete (elesése) után gyorsan összeszedte, kik lehetnek esélyesek követni Joseph Ratzingert a Vatikánban.

Ki lesz a pápa?
(Erdő Péter "versenytársai"
)

Angelo Scola (67) energikus prédikátor, kiváló teológiai szakember. Velencei pátriárkaként fontos kapocs a nyugati világ és az iszlám között, ilyen tisztségű püspök egyébként a XX. században három is volt.
Angelo Bagnasco (69) XVI. Benedek bizalmasának számít, a pápa nevezte ki genovai érseknek is az olasz egyház későbbi, halk szavú vezetője, aki a globális felmelegedés ellen gyakorta megnyilvánul.
Marc Ouellet (67) nyitott, derűs személyisége megalkuvást nem tűrő „ortodoxiával” párosul. A szekularizált kanadai világban tartja a lelket jelenleg, de vatikáni körökben is otthonosan mozgónak tartják.
Christoph Schönborn (67) családjában több egyházi elöljáró is volt a XVIII. század óta, ő egyébként a jelenlegi pápa osztrák extanítványaként került képbe. Több nyelven beszél, de nincs túl nagy vezetői tapasztalata.

(Forrás: Newsweek, 2009)

A magyar egyház 60 esztendős vezetőjét nem említik kiemelten esélyesnek a pápaságra, a fogadóirodáknak sokkal inkább szívükben van Angelo Scola bíboros, velencei pátriárka, aki egy teherautó-sofőr fia. Erdő a lista összeállításakor – 57 évesen – a legfiatalabb volt a bíborosi testületben, s kiemelték róla, hogy számos testület tanácsadója és „bőven termelő” tudományos szakíró is. Megjegyzi az összegzés azt is, hogy angol nyelvismeretnek nincs igazán a birtokában, ami hátrányára lehet. Azóta viszont eltelt három esztendő, Erdő Péternek pedig a korábbi gigantikus tudásmennyiség mellé még bőven elfér az angol nyelv ismeretsége is.

Lista ide vagy oda, még az is lehet, hogy hiába minden, és nem a listáról találnak pápát a világ bíborosai: éppen ez történt II. János Pál esetében is, akit viszont éppen legközvetlenebb munkatársa, Ratzinger bíboros követett, nem borítva a papírformát.

Dorogi bányából a prímási palotába

Honnan indult Erdő Péter, Erdő Sándor és Kiss Mária hat közül első gyermeke? A budapesti piaristáknál tett érettségi után azonnal jelentkezett az esztergomi papnöveldébe, ahonnan előbb a budapesti központi szemináriumba, majd a Római Katolikus Hittudományi Akadémiára irányították. Pappá 1975-ben szentelték, és még mindig csak 24 éves volt teológiai doktori címe megszerzésekor. Szentelése után Dorogon, a bányavárosban lett káplán, de kisvártatva Rómába került, hogy az egyház működésének alapját adó kánonjogból ledoktoráljon (1980). 1983-as habilitálása után az USA-ban (Berkeley, Kalifornia) volt kutató-ösztöndíjas, majd tanított a római Gergely Egyetemen, akadémiai disszertációját pedig 2003-ban tette az MTA asztalára. Szívéhez legközelebb mindig az egyházjog történetének kutatása állt, ennek megfelelően tartotta akadémiai székfoglalóját A kánonjogi esetmegoldás módszere a kései középkorban címmel.

Mádl Ferenc példája ma is sokakat kell, hogy megszólítson. Az esztergom–budapesti érsek ezt június 9-én mondta a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben, ahol megáldotta a néhai államfő síremlékét.

Erdő 1988 óta a Pázmány Hittudományi Karának jogelődjén (PPHA), majd a HTK-n is tanított, ezen intézményen dékánként és rektorként is szolgált az ezredforduló környékén. Püspökké 2000-ben szentelte Rómában II. János Pál pápa, Paskai László magyar katolikus egyházfő 2002 év végi nyugdíjkérelmét követően, 2003 januárjában hivatalba lépett a Magyar Katolikus Egyház vezetőjeként. (Két évvel később az európai püspökök őt választották maguk közül a püspökkari tanácsok vezetőjének.) A jelenlegi magyar bíboros 11 esztendeje tagja az Európai Tudományos és Művészeti Akadémiának is, és fontos szerepet játszott a vatikáni vegyes bizottságban, illetve a Szentszék szakértőjeként kulcsszereplője volt a vatikáni szerződés tető alá kerülésének. Erdő Péter az Apostoli Szentszék hat központi hatóságának is tagja köztük: a legfelső bíróság feladatát ellátó Apostoli Szignatúrának, az alkotmánybírósági funkciókat betöltő Pápai Törvénymagyarázó Tanácsnak és a Kultúra Pápai Tanácsának, illetve a Szentszéki Államtitkárság államközi kapcsolatok részlege bíborosi és püspöki tanácsának). Párizstól Kolozsvárig, Lublintól Münchenig számos egyetem díszdoktora, itthon pedig a köztársasági érdemrend tiszti keresztjének tulajdonosa (1998), illetve a pálos és a piarista rend úgynevezett „konfrátere”.

Úgy tudjuk, a bíboros néhány esztendeje komolyabb szemműtéten is átesett, de rövidlátóként türelemmel és szívesen viseli 2-es, 3-as szemüvegét. Mint korábban megírtuk, az emberként igen közvetlen és kommunikatív Erdő Péter egy római beszélgetés során ismerte meg a Brazíliából indult misszionáriusi közösséget, a Shalomot, és személyesen ő tette lehetővé, hogy Magyarországon is elkezdhesse tevékenységét az öt brazil fiatal.