Erdő Péter 60

Egy teherautós fia még megelőzi a magyar egyházfőt

Bucsy Levente, 2012. június 25., hétfő 18:43, frissítve: kedd 05:57
Az idő neki dolgozik; akár pápa is lehet Erdő Péter, aki után európai egyetemek sora kapkod. A magyar egyházfő hétfőn ünnepli 60. születésnapját, angol tankönyvvel most már nem kell meglepni.

Betöltötte 60. életévét Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek, a magyar katolikus egyház 82. vezetője. A születésnapos püspök nem esélytelen a pápai pozícióra sem, de a „ranglistán” vannak még előtte néhányan – igaz, gyakorlatilag mindenki idősebb nála.

Erdő
Erdő Péter


Nézzünk is rá erre a lajstromra. Létezik egy úgynevezett papabile lista, amin az elsők közül közel azonos eséllyel várományosa néhány püspök a vatikáni trónusnak. A Newsweek 2009-ben, XVI. Benedek pápa egyik otthoni balesete (elesése) után gyorsan összeszedte, kik lehetnek esélyesek követni Joseph Ratzingert a Vatikánban.

Ki lesz a pápa?
(Erdő Péter "versenytársai"
)

Angelo Scola (67) energikus prédikátor, kiváló teológiai szakember. Velencei pátriárkaként fontos kapocs a nyugati világ és az iszlám között, ilyen tisztségű püspök egyébként a XX. században három is volt.
Angelo Bagnasco (69) XVI. Benedek bizalmasának számít, a pápa nevezte ki genovai érseknek is az olasz egyház későbbi, halk szavú vezetője, aki a globális felmelegedés ellen gyakorta megnyilvánul.
Marc Ouellet (67) nyitott, derűs személyisége megalkuvást nem tűrő „ortodoxiával” párosul. A szekularizált kanadai világban tartja a lelket jelenleg, de vatikáni körökben is otthonosan mozgónak tartják.
Christoph Schönborn (67) családjában több egyházi elöljáró is volt a XVIII. század óta, ő egyébként a jelenlegi pápa osztrák extanítványaként került képbe. Több nyelven beszél, de nincs túl nagy vezetői tapasztalata.

(Forrás: Newsweek, 2009)

A magyar egyház 60 esztendős vezetőjét nem említik kiemelten esélyesnek a pápaságra, a fogadóirodáknak sokkal inkább szívükben van Angelo Scola bíboros, velencei pátriárka, aki egy teherautó-sofőr fia. Erdő a lista összeállításakor – 57 évesen – a legfiatalabb volt a bíborosi testületben, s kiemelték róla, hogy számos testület tanácsadója és „bőven termelő” tudományos szakíró is. Megjegyzi az összegzés azt is, hogy angol nyelvismeretnek nincs igazán a birtokában, ami hátrányára lehet. Azóta viszont eltelt három esztendő, Erdő Péternek pedig a korábbi gigantikus tudásmennyiség mellé még bőven elfér az angol nyelv ismeretsége is.

Lista ide vagy oda, még az is lehet, hogy hiába minden, és nem a listáról találnak pápát a világ bíborosai: éppen ez történt II. János Pál esetében is, akit viszont éppen legközvetlenebb munkatársa, Ratzinger bíboros követett, nem borítva a papírformát.

Dorogi bányából a prímási palotába

Honnan indult Erdő Péter, Erdő Sándor és Kiss Mária hat közül első gyermeke? A budapesti piaristáknál tett érettségi után azonnal jelentkezett az esztergomi papnöveldébe, ahonnan előbb a budapesti központi szemináriumba, majd a Római Katolikus Hittudományi Akadémiára irányították. Pappá 1975-ben szentelték, és még mindig csak 24 éves volt teológiai doktori címe megszerzésekor. Szentelése után Dorogon, a bányavárosban lett káplán, de kisvártatva Rómába került, hogy az egyház működésének alapját adó kánonjogból ledoktoráljon (1980). 1983-as habilitálása után az USA-ban (Berkeley, Kalifornia) volt kutató-ösztöndíjas, majd tanított a római Gergely Egyetemen, akadémiai disszertációját pedig 2003-ban tette az MTA asztalára. Szívéhez legközelebb mindig az egyházjog történetének kutatása állt, ennek megfelelően tartotta akadémiai székfoglalóját A kánonjogi esetmegoldás módszere a kései középkorban címmel.

Mádl Ferenc példája ma is sokakat kell, hogy megszólítson. Az esztergom–budapesti érsek ezt június 9-én mondta a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben, ahol megáldotta a néhai államfő síremlékét.

Erdő 1988 óta a Pázmány Hittudományi Karának jogelődjén (PPHA), majd a HTK-n is tanított, ezen intézményen dékánként és rektorként is szolgált az ezredforduló környékén. Püspökké 2000-ben szentelte Rómában II. János Pál pápa, Paskai László magyar katolikus egyházfő 2002 év végi nyugdíjkérelmét követően, 2003 januárjában hivatalba lépett a Magyar Katolikus Egyház vezetőjeként. (Két évvel később az európai püspökök őt választották maguk közül a püspökkari tanácsok vezetőjének.) A jelenlegi magyar bíboros 11 esztendeje tagja az Európai Tudományos és Művészeti Akadémiának is, és fontos szerepet játszott a vatikáni vegyes bizottságban, illetve a Szentszék szakértőjeként kulcsszereplője volt a vatikáni szerződés tető alá kerülésének. Erdő Péter az Apostoli Szentszék hat központi hatóságának is tagja köztük: a legfelső bíróság feladatát ellátó Apostoli Szignatúrának, az alkotmánybírósági funkciókat betöltő Pápai Törvénymagyarázó Tanácsnak és a Kultúra Pápai Tanácsának, illetve a Szentszéki Államtitkárság államközi kapcsolatok részlege bíborosi és püspöki tanácsának). Párizstól Kolozsvárig, Lublintól Münchenig számos egyetem díszdoktora, itthon pedig a köztársasági érdemrend tiszti keresztjének tulajdonosa (1998), illetve a pálos és a piarista rend úgynevezett „konfrátere”.

Úgy tudjuk, a bíboros néhány esztendeje komolyabb szemműtéten is átesett, de rövidlátóként türelemmel és szívesen viseli 2-es, 3-as szemüvegét. Mint korábban megírtuk, az emberként igen közvetlen és kommunikatív Erdő Péter egy római beszélgetés során ismerte meg a Brazíliából indult misszionáriusi közösséget, a Shalomot, és személyesen ő tette lehetővé, hogy Magyarországon is elkezdhesse tevékenységét az öt brazil fiatal.

hirdetés
hirdetés
hirdetés
Marabu
Hídszakadás
Marabu
Az az eltűnt másfél milliárd mégsem ablakon kidobott pénz volt. Inkább ablakon bedobott pénz.
Legolvasottabb
Legfrissebb
Riport, háttér, interjú
hirdetés