Egyedülálló ártéri világ a Dunánál

Nagy, 2012. március 1., csütörtök 00:00, frissítve: péntek 10:50
Néhány órányira a fővárostól Közép-Európa egyik legnagyobb összefüggő és működő ártéri rendszere várja a látogatókat. A Duna-Dráva Nemzeti Park jelentőségét a területi kiterjedése, élővilágának és élőhelyeinek sokszínűsége, földrajzi elhelyezkedése és néprajzi hagyományai adják.

A terület jellegéből adódóan megtalálható itt a vizes élőhelyek minden típusa: mellékágak és fokozatosan pusztuló holtágak, kiterjedt alacsony ártéri puhafaligetek, valamint ritkán elöntött magas ártéri részek keményfafajokkal. A különleges környezet miatt a nemzeti parkban előforduló állatokat sajátos kettősség jellemzi. Egy részüket táplálkozásuk a vízhez köti, de szaporodásukhoz erdei környezetre van szükségük, míg a fajok másik csoportja éppen ellenkezőleg, a vízben szaporodik, élelmét pedig az erdőben szerzi be. Az előbbiekhez tartozik a fekete gólya, a barna kánya, a különböző gémfélék s több ritka denevérfaj, míg az utóbbiak között főként kétéltűeket találunk.

Érdemes több napot is rászánni, hogy megismerjük ezt a vidéket, hazánkban ugyanis szinte már csak az Alsó-Duna-ártéren van meg a lehetősége annak, hogy az egykori terjedelmes ártéri élővilág utolsó hírmondóit megőrizzék az utókornak. A Dráva mentén a becsült állatfajok száma 25 ezer, azaz a hazai fauna csaknem fele előfordul itt, ami már önmagában is mutatja a terület természetvédelmi jelentőségét. Jelenleg a folyó formálta felszínek tekinthetők leginkább természetesnek, így a zátonyok és szakadó partok élővilága (bokorfüzesek és hordalékligetek).

Természetes a legtöbb vízi, mocsári és lápi élőhely is, amelyek élővilágának fennmaradását a tartós vagy időnkénti vízborítás biztosítja, valamint a holtágak élővilága, amely elsősorban közvetett külső hatásokkal érintett, fajai hazai fajok, változásai a természetes folyamatoknak megfelelők. A Dráva mentén számos Magyarországon ritka, illetve eddig részletesen nem vizsgált növénytársulás fordul elő. Ezek között huszonegyet másutt nem találunk meg, ha pedig mégis, annak kifejlettsége elmarad az ittlévőkétől.

A Duna-Dráva Nemzeti Parkot egyébként 1996-ban alapították nagyjából ötvenezer hektáron; a legmagasabb szinten védett terület magába foglalja a magyarországi Alsó-Duna-völgy ártéri területeit, Gemencet és Béda-Karapancsát, valamint a Drávát kísérő természet közeli élőhelyeket is.

A vezetőség tájékoztatása szerint a nyitás óta számtalan élőhely-rehabilitációs program indult el a területen. Jelenleg is tart a barcsi borókás, a drávaszentesi rét vagy a mohácsi Szabadság-zátony mellékágának megóvását célzó fejlesztés, de említésre méltó a nemzeti park kezelésében lévő tájidegen erdők átalakítása is.

hirdetés
hirdetés
Vezércikk
Hétpecsétes népszavazás
Pápay György
Vajon mit tervez a kormány eredményes népszavazás esetén, ha ennyire kell titkolnia?
Legolvasottabb
Legfrissebb
  1. 1
  2. 2
  3. 3
  4. 4
  5. 5
  6. 6
  7. 7
  8. 8
  9. 9
  10. 10
  11. 11
  12. 12
  13. 13
  14. 14
  15. 15
  16. 16
  17. 17
  18. 18
  19. 19
  20. 20
  21. 21
  22. 22
  23. 23
  24. 24
  25. 25
  26. 26
  27. 27
  28. 28
  29. 29
  30. 30
  31. 31
  32. 32
  33. 33
  34. 34
  35. 35
  36. 36
  37. 37
  38. 38
  39. 39
  40. 40
  41. 41
  42. 42
  43. 43
  44. 44
  45. 45
  46. 46
  47. 47
  48. 48
  49. 49
  50. 50
hirdetés