Egyedülálló ártéri világ a Dunánál

Nagy, 2012. március 1., csütörtök 00:00, frissítve: péntek 10:50
Néhány órányira a fővárostól Közép-Európa egyik legnagyobb összefüggő és működő ártéri rendszere várja a látogatókat. A Duna-Dráva Nemzeti Park jelentőségét a területi kiterjedése, élővilágának és élőhelyeinek sokszínűsége, földrajzi elhelyezkedése és néprajzi hagyományai adják.

A terület jellegéből adódóan megtalálható itt a vizes élőhelyek minden típusa: mellékágak és fokozatosan pusztuló holtágak, kiterjedt alacsony ártéri puhafaligetek, valamint ritkán elöntött magas ártéri részek keményfafajokkal. A különleges környezet miatt a nemzeti parkban előforduló állatokat sajátos kettősség jellemzi. Egy részüket táplálkozásuk a vízhez köti, de szaporodásukhoz erdei környezetre van szükségük, míg a fajok másik csoportja éppen ellenkezőleg, a vízben szaporodik, élelmét pedig az erdőben szerzi be. Az előbbiekhez tartozik a fekete gólya, a barna kánya, a különböző gémfélék s több ritka denevérfaj, míg az utóbbiak között főként kétéltűeket találunk.

Érdemes több napot is rászánni, hogy megismerjük ezt a vidéket, hazánkban ugyanis szinte már csak az Alsó-Duna-ártéren van meg a lehetősége annak, hogy az egykori terjedelmes ártéri élővilág utolsó hírmondóit megőrizzék az utókornak. A Dráva mentén a becsült állatfajok száma 25 ezer, azaz a hazai fauna csaknem fele előfordul itt, ami már önmagában is mutatja a terület természetvédelmi jelentőségét. Jelenleg a folyó formálta felszínek tekinthetők leginkább természetesnek, így a zátonyok és szakadó partok élővilága (bokorfüzesek és hordalékligetek).

Természetes a legtöbb vízi, mocsári és lápi élőhely is, amelyek élővilágának fennmaradását a tartós vagy időnkénti vízborítás biztosítja, valamint a holtágak élővilága, amely elsősorban közvetett külső hatásokkal érintett, fajai hazai fajok, változásai a természetes folyamatoknak megfelelők. A Dráva mentén számos Magyarországon ritka, illetve eddig részletesen nem vizsgált növénytársulás fordul elő. Ezek között huszonegyet másutt nem találunk meg, ha pedig mégis, annak kifejlettsége elmarad az ittlévőkétől.

A Duna-Dráva Nemzeti Parkot egyébként 1996-ban alapították nagyjából ötvenezer hektáron; a legmagasabb szinten védett terület magába foglalja a magyarországi Alsó-Duna-völgy ártéri területeit, Gemencet és Béda-Karapancsát, valamint a Drávát kísérő természet közeli élőhelyeket is.

A vezetőség tájékoztatása szerint a nyitás óta számtalan élőhely-rehabilitációs program indult el a területen. Jelenleg is tart a barcsi borókás, a drávaszentesi rét vagy a mohácsi Szabadság-zátony mellékágának megóvását célzó fejlesztés, de említésre méltó a nemzeti park kezelésében lévő tájidegen erdők átalakítása is.

hirdetés
hirdetés
Fabula rasa
Egy népszerűtlen populista
Ugró Miklós
Politikusok népszerűségi listáit böngészni szórakoztató, de kevés gyakorlati haszonnal járó időtöltés.
Legolvasottabb
Legfrissebb
  1. 1
  2. 2
  3. 3
  4. 4
  5. 5
  6. 6
  7. 7
  8. 8
  9. 9
  10. 10
  11. 11
  12. 12
  13. 13
  14. 14
  15. 15
  16. 16
  17. 17
  18. 18
  19. 19
  20. 20
  21. 21
  22. 22
  23. 23
  24. 24
  25. 25
  26. 26
  27. 27
  28. 28
  29. 29
  30. 30
  31. 31
  32. 32
  33. 33
  34. 34
  35. 35
  36. 36
  37. 37
  38. 38
  39. 39
  40. 40
  41. 41
  42. 42
  43. 43
  44. 44
  45. 45
  46. 46
  47. 47
  48. 48
  49. 49
  50. 50
hirdetés