Újabb adatokra derült fény a Csatáry-ügyben. Balassa Zoltán történész szerint több kassai dokumentumból is az derül ki, hogy nem csak az akkori Csehszlovákiában, hanem Magyarországon is elítélték Csatáry Lászlót. Ha ezt a levéltári adatok is alátámasztják, akkor az bizonyítékként szolgálhat az egykori gettó-parancsnok ellen, írja a Hvg.hu. Balassa úgy tudja: Csatáryt 1945-ben, Veszprémben letartóztatták, majd Pécsen 20 év letöltendő börtönbüntetésre ítélték, ám Csatáry már a tárgyalás előtt megszökött.

Egyszer már elítélték Csatáryt
Egyszer már elítélték Csatáryt
Balassa Zoltán az akkori csehszlovák hírügynökség archívumában talált egy 1945 június 24-ei tudósítást, ami azt írta, hogy Veszprémben letartóztatták Csatáry László rendőrkapitányt. Eszerint viszont nem távozhatott 1944-ben Magyarországról.

Futó Barnabás szerint is fennállhat a hamis vád gyanúja Efraim Zuroff ellen, amiért megalapozatlanul jelentette fel Csatáry Lászlót az 1941-es kassai deportálásokért. Az ügyvéd úgy vélte, a büntetőeljárás megindítása szempontjából annak nincs jelentősége, hogy az elkövető szándékosan vagy gondatlanságból vádolt-e hamisan – írta még augusztus 13-án a Magyar Nemzet.

Házi őrizetbe helyezték

A 97 éves Csatáry László ellen a Simon Wiesenthal Központ 2011 őszén tett feljelentést. A központ szerint Csatáry emberiség elleni bűncselekményt követett el, amikor 1944-ben a kassai gettó parancsnokaként közreműködött közel 16 ezer zsidó deportálásában. Júliusban a The Sun újságírói budai lakásában azonosították az idős férfit, aki ekkor már a Wiesenthal Központ náci háborús bűnösöket tartalmazó listájának első helyén állt. A budapesti ügyészség nem sokkal ezután házi őrizetbe helyezte Csatáryt és nyomozást indított ellene.

Azóta kiderült, hogy a Budapesti Nyomozó Főügyészség alaptalannak találta a nácivadász Efraim Zuroff állítását, miszerint a háborús bűntettel gyanúsított Csatárynak köze lehetett az 1941-es kamenyec-podolszkiji deportálásokhoz.