Életbe lép az új választójogi törvény

BL, 2011. december 29., csütörtök 07:06, frissítve: csütörtök 07:06
Január 1-jén hatályba lép az új választójogi törvény, először azonban csak a következő általános parlamenti választásokon fogják alkalmazni, addig a most érvényes szabályok maradnak irányadók azzal, hogy az időközi országgyűlési képviselő-választások választókerületi beosztását törvényben határozza meg az Országgyűlés. A például az ajánlószelvény-gyűjtés szabályait is rögzítő választási eljárásról szóló sarkalatos törvény megalkotását tavaszra ígéri a kormányoldal.

A választójogi törvény decemberi elfogadásával a parlament úgy döntött: ha a január 1-jét követő általános választás – azaz várhatóan 2014 tavasza – előtt időközi országgyűlési képviselő-választást tartanak, a Ház külön törvényben határozza meg a szükséges választókerületi beosztást.

Olvasson többet a témában:
• A  baloldal 20 éves előnye dőlt össze
• Bajnaiékat cáfolja az LMP-s „nagyágyú”?
• „Nagy a hiszti”: Karácsony nagy ívben lesz*rja

Ennek oka, hogy az Alkotmánybíróság a jelenlegi választókerületi beosztásról szóló minisztertanácsi rendeletet az év végével megsemmisítette, előírva, hogy a választókerületek határait törvényben állapítsák meg. Az új választási törvényben ez megtörtént, de az új beosztást először csak a törvény hatálybalépését követő általános választáson alkalmazzák majd. Így azonban, tekintettel az Országgyűlés jelenlegi összetételére, az addig esedékes időközi voksolásokon – ha lesz ilyen – még a 176 egyéni választókerületen alapuló területi beosztást kellene figyelembe venni, ezt a joghézagot pedig csak törvényben szüntetheti meg a parlament.

106 választókerület, egy forduló

A következő országgyűlési választás eredményeként 199 tagú lesz a parlament. Az új szabályok szerint a vegyes választási rendszer egyfordulóssá alakul, eredményességi küszöb pedig nem lesz: mandátumot az a jelölt szerez, aki a legtöbb érvényesen leadott szavazatot kapta, függetlenül a megjelentek számától.

A mostani 176 egyéni választókerület helyett a jövőben 106 lesz, a területi listák megszűnnek, így töredékszavazatok csak az egyéni választókerületekben képződhetnek, és azokat hozzáadják a párt listás szavazatainak számához. Ugyanakkor az egyéni választókerületben mandátumot nyerő jelölt után is jár majd töredékszavazat a győztes pártjának, az első és a második helyezett szavazatszáma közötti különbségnek megfelelő mennyiségű. Az országos listáról 93 mandátumot osztanak ki, méghozzá a jelenlegihez hasonló módon.

A jogszabály alapján listát az a párt állíthat, amely – legalább kilenc megyében és Budapesten – minimum 27 egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított. Ehhez választókerületenként ezer ajánlószelvényt kell gyűjteni. A parlamenti küszöb öt százalék maradt. A határon túli magyarok szavazati jogot kapnak, de a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok csak pártlistára szavazhatnak. A nemzetiségeknek kedvezményes mandátumszerzési lehetőségét biztosítottak, ha pedig ez nem sikerülne nekik, nemzetiségi szószólót küldhetnek a parlamentbe.

Forrás: MTI
hirdetés
hirdetés
hirdetés
Vezércikk
Hol az igazság?
Hajdú Péter
A Quaestor-ügy körül gomolygó sötétség arra utal, hogy van fontosabb, mint a polgári Magyarország fölépítése.
Legolvasottabb
Legfrissebb
  1. 1
  2. 2
  3. 3
  4. 4
  5. 5
  6. 6
  7. 7
  8. 8
  9. 9
  10. 10
  11. 11
  12. 12
  13. 13
  14. 14
  15. 15
  16. 16
  17. 17
  18. 18
  19. 19
  20. 20
  21. 21
  22. 22
  23. 23
  24. 24
  25. 25
  26. 26
  27. 27
  28. 28
  29. 29
  30. 30
  31. 31
  32. 32
  33. 33
  34. 34
  35. 35
  36. 36
  37. 37
  38. 38
  39. 39
  40. 40
  41. 41
  42. 42
  43. 43
  44. 44
  45. 45
  46. 46
  47. 47
  48. 48
  49. 49
  50. 50
Riport, háttér, interjú
hirdetés

Hozzászólások - db

A hozzászólások mutatása