Elfogadták a devizahiteleseket segítő törvényt

TK, 2014. július 4., péntek 13:30, frissítve: péntek 18:16
Az Országgyűlés elfogadta a devizahitelesek megsegítését célzó első törvényt a Kúria pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatban. Teljesült a kormány célja, sikerült kiküszöbölni a szerződések tisztességtelen feltételeit. Ezen kívül több kérdésről is döntenek a parlamentben.

A Ház pénteken 184 igen szavazattal, 1 ellenszavazat és 2 tartózkodás mellett fogadta el a jogszabályt, amely a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

A törvény a devizahitel-szerződések tisztességtelen feltételeinek kiküszöbölésével fenntartja a megkötött szerződéseket. Semmisnek mondja ki az árfolyamrést – az eltérő vételi és eladási árfolyamok alkalmazását -, helyette a folyósított és a törlesztett összeget vagy a devizában megállapított bármilyen költséget, díjat, jutalékot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalos devizaárfolyamán kell meghatározni.

A devizaügy

A Magyar Nemzet információi szerint minden bizonnyal az év végén fejeződhet be a devizaügy jogi részleteinek tisztázása. Ekkorra készülhet el ugyanis összegzésével az a kúriai joggyakorlat-elemző csoport, amely a kölcsönszerződésekkel kapcsolatos pereket vizsgálja meg.

 

Az árfolyamkockázat ügyében a bankok és a hitelfölvevők osztoznak a felelősségen – mondta a Fidesz frakcióvezetője június 30-án az M1 Napirend előtt című műsorában. Hozzátette, a párt azt kérte a kormánytól, hogy ne a jelenlegi piaci árfolyamon forintosítsák a hiteleket.

Kilencven nap

A pénzügyi intézményeknek a törvény hatályba lépése után kilencven napon belül kell átszámolniuk a folyósítás és a törlesztés összegét visszamenőleg. Az átszámítás alapján a fogyasztóval külön törvényben meghatározott módon kell elszámolniuk a pénzintézeteknek. A jogszabály egyes rendelkezései a forinthitelesekre is vonatkoznak, a végtörlesztett hitelszerződésekre azonban nem, és azokra sem, akik kölcsönszerződését az eszközkezelő rendezte. Az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó rendelkezések ugyanakkor a forint alapú hitel- vagy kölcsönszerződésre, pénzügyi lízingszerződésre is érvényesek. A törvény elsősorban a pénzügyi intézmények feladatává teszi, hogy az általuk alkalmazott általános szerződési feltételekből kiiktassák a tisztességtelen kikötéseket.

Az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét tartalmazó fogyasztói kölcsönszerződéssel kapcsolatban „vélelmezni kell”, hogy tisztességtelen az annak részét képező, egyoldalú kamatemelést, költségemelést, díjemelést lehetővé tevő szerződéses kikötés, tekintettel arra, hogy nem felel meg a Kúria által is rögzített hét elvnek. Ezek az egyértelmű és érthető megfogalmazás, a tételes meghatározás, az objektivitás, a ténylegesség és arányosság, az átláthatóság, a felmondhatóság, valamint a szimmetria elve.

Harminc napon belül

Az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződéses kikötés semmis, ha a pénzügyi intézmény a törvényben meghatározott határidőn belül nem kezdeményezte a polgári peres eljárás lefolytatását, vagy a bíróság a keresetet elutasítja vagy a pert megszünteti. Ezek a szerződéses pontok akkor nevezhetők tisztességesnek, ha a pénzintézet polgári peres eljárásban bizonyítja, hogy mind a hét elvnek megfelelnek.

A pénzügyi intézményeknek a törvény hatályba lépését követő 30 napon belül meg kell vizsgálniuk a fogyasztói kölcsönszerződés részévé váló azon általános szerződési feltételeket, amelyekben szerepel az egyoldalú szerződésmódosítást lehetőségét tartalmazó kikötés. Az intézményeknek az MNB-hez kell bejelenteniük az ászf-et, és nyilatkozniuk kell arról, hogy az azokban foglalt szerződéses feltételeket tisztességesnek vagy tisztességtelennek tekintik-e.

Lefektették a szabályokat

A törvény lefekteti a bankok által esetlegesen indított polgári peres eljárások szabályait is. A jogszabály a Fővárosi Törvényszéket jelöli ki kizárólagos hatáskörű és illetékességű szervnek. A bankok nem emelhetik egyoldalúan a fogyasztói kölcsönök kamatait, költségeit és díjait addig, amíg az érintett általános szerződési feltételeik tisztességességét jogerős bírósági döntés meg nem állapítja. A törvény tartalmazza a folyamatban lévő perek és végrehajtások felfüggesztését is, legkésőbb december 31-éig. A jogszabály a 2004. május 1-jén vagy azt követően és a törvény hatályba lépéséig megkötött hitelszerződésekre vonatkozik.

A meglévő szerződések esetében – akár forint- akár devizahitelek – az elévülés csak akkor kezdődhet, ha a szerződést lezárták. A kabinet kormány várhatóan az Országgyűlés idei, őszi ülésszakán újabb jogalkotási lépéseket tesz: ekkor rögzítik majd az elszámolás végleges szabályait, az egyéb anyagi jogi kérdéseket, valamint a jogkövetkezményeket.

A Kúria június 16-án mondta ki, hogy a devizahiteleknél alkalmazott árfolyamrés tisztességtelen, az árfolyamkockázat tisztességessége azonban csak akkor vizsgálható, ha a pénzintézet nem megfelelő tájékoztatása miatt az átlagos fogyasztó számára a szerződés erre vonatkozó része nem érthető. Az egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége pedig nagyon szigorú feltételekhez kötött.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a köztévé esti műsorában hangsúlyozta, hogy a módosítások az ügyfelek érdekét szolgálják.

Önálló lesz a TE

Önállóvá válik a Testnevelési Egyetem szeptembertől, állami fenntartásba kerül a Pető Intézet és bevezetik a kancellári rendszert a felsőoktatási intézményekben – a többi közt ezt tartalmazza az oktatási törvények módosítása, amelyet pénteken fogadott el az Országgyűlés. A változtatásokat 129 igen 34 nem és 21 tartózkodó szavazattal hagyták jóvá.

A módosítás köznevelést érintő része értelmében a korábbi bejelentésnek megfelelően a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak számára is biztosított lesz az évi 25 munkanapnak megfelelő pótszabadság.

Nyilatkozni kell az adókötelezettségről

Csak akkor csökkenthető az idei reklámadóalap, ha az adóalany 2013-as üzleti évének adózás előtti eredménye nulla vagy negatív. Az Országgyűlés pénteken 151 igen, 35 nem szavazat mellett fogadta el a fideszes L. Simon László indítványát, amely a június 11-én megszavazott törvényt módosítja.

A megváltoztatott jogszabály értelmében a társasági adóban, a személyi jövedelemadóban elszámolt elhatárolt veszteségnek az az összeg számít, amellyel az adóalany a reklámadóalapját csökkentette, azaz két adóban egyidejűleg ugyanazzal a tétellel nem lehet csökkenteni az adóalapot.

A reklámozóknak emellett nyilatkozniuk kell az adókötelezettségükről, és ha ezt nem teszik meg, akkor ez a reklám megrendelőjét terheli – ez lehet a reklámügynökség vagy maga a reklámozó. Ebben az esetben az adó alapja a reklámközzététel havi összesített ellenértékének 2,5 millió forintot meghaladó része, az adó mértéke pedig 20 százalék. Az adót magánszemélyeknek nem kell megfizetni.

Nem csökkenthető a társasági adó alapja a reklám közzétételével összefüggő ráfordítással, ha az adóalany nem tudja igazolni, hogy a reklámadóval sújtott cég befizette az adót. Nő az adóalap abban az esetben, ha az adóalany kiszervezi a reklámfelület értékesítését egy ügynökségek. Ekkor az adóalanynak meg kell növelnie az adóalapját a reklámértékesítő társaságnál megjelenő árréssel.

A jogszabály pontosítja a nettó árbevétel fogalmát is, hogy ne csak a magyar számviteli és a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó, hanem valamennyi, Magyarországon reklámot közzétevő esetében egyértelműen értelmezhető legyen az adóalap.

Változnak az internetes reklámokra vonatkozó szabályok: nemcsak a túlnyomórészt magyar nyelven, hanem a túlnyomórészt magyar nyelvű internetes oldalon közzétett reklám is adózik a jövőben.

Bankszövetség szerint méltánytalan a törvény

A Magyar Bankszövetség méltánytalannak tartja az Országgyűlés által  pénteken elfogadott, a fogyasztói kölcsönszerződésekre vonatkozó, a lakossági hitelezést alapjaiban újraíró törvényt, mert úgy véli, a jogszabály olyan elveket követel meg több mint egy évtizedre visszamenően a szigorú felügyelet alatt álló bankoktól, amelyeket eddig sem a jogalkotó, sem a felügyelő hatóság, sem a bíróságok nem dolgoztak ki, és nem tettek ismertté.

 

A bankszövetség az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében rámutat: az új jogszabály által érvényesített  gyakorlat sérti a jogbiztonságot, elbizonytalanítja a befektetőket. Ez olyan precedens, amely alkalmas arra, hogy megingassa a magánjogi szerződések alapját, és ennek beláthatatlan következményei lehetnek a társadalomra – teszik hozzá. A bankszövetség a jogbiztonság fenntartása érdekében azt reméli, hogy a köztársasági elnök a jogszabályt nem írja alá, hanem elküldi az Alkotmánybíróságnak előzetes normakontrollra a tartalmi és formai hibák miatt.

Forrás: MTI
hirdetés
hirdetés
hirdetés
Tollhegyen
Dinnyeper
Pilhál György
Minden jel arra utal, hogy dinnyeügyben a hatóság nem ismer tréfát.
Legolvasottabb
Legfrissebb
  1. 1
  2. 2
  3. 3
  4. 4
  5. 5
  6. 6
  7. 7
  8. 8
  9. 9
  10. 10
  11. 11
  12. 12
  13. 13
  14. 14
  15. 15
  16. 16
  17. 17
  18. 18
  19. 19
  20. 20
  21. 21
  22. 22
  23. 23
  24. 24
  25. 25
  26. 26
  27. 27
  28. 28
  29. 29
  30. 30
  31. 31
  32. 32
  33. 33
  34. 34
  35. 35
  36. 36
  37. 37
  38. 38
  39. 39
  40. 40
  41. 41
  42. 42
  43. 43
  44. 44
  45. 45
  46. 46
  47. 47
  48. 48
  49. 49
  50. 50
Riport, háttér, interjú
hirdetés

Hozzászólások - 18 db

A hozzászólások mutatása