Kovács András
Kovács András

A Századvég szerint a biztos szavazó pártválasztók között a Fidesz jelenleg 41 százalékon, a szocialisták pedig 24 százalékon állnak. A választásukban biztos szavazók 21 százaléka adná voksát a Jobbikra, 8 százalékuk pedig az LMP-t juttatná a parlamentbe. A Gyurcsány-párt ebben a dimenzióban 3 százalékon áll, azaz egy most vasárnap tartandó választáson nem érné el a parlamentbe jutási küszöböt.

Tovább nőtt a Fidesz–KDNP előnye júliusban az MSZP-vel szemben – derült ki a Tárki júliusban készített felméréséből. A kutatás szerint a biztos szavazó pártválasztók körében a kormánypártok 41, míg a szocialisták 25 százalékon állnak. A Demokratikus Koalíció két százalékon áll, míg a Jólét és Szabadság, az MDF utódpártja egy százalékot tudhat maga mögött. A Medián szerint a választani tudó biztos szavazók körében a Fidesz-KDNP 38, az MSZP 27, a Jobbik 23, az LMP 8, a DK 3 százalékon állt júliusban.

Az Ipsos legfrissebb, júliusi közvélemény-kutatása
szerint a biztos szavazók körében a Fidesz 33 százalékos, az MSZP 30 százalékos támogatást élvez, míg a Jobbik a szavazatok 22 százalékát, az LMP pedig 8 százalékát kapná, a Gyurcsány-párt pedig egy százalékkal maradna el a parlamentbe kerüléstől. Fontos megemlíteni, hogy a Szonda-Ipsos adatai szerint legutóbb 2006 májusában vezetett az MSZP a Fidesszel szemben, így a mostani kormánypárt elmondhatja, hogy 61 hónapja „veretlen”.

Kétharmadon a Fidesz


1992 júliusában a Szonda-Ipsos biztos szavazók körében mért adatai szerint a Fidesz 44,3, az MDF 11,9, az MSZP 11,1, az SZDSZ 10,8, az FKGP 6,7, míg a KDNP 5,4 százalékon állt. Ha akkor tartottak volna választást a Fidesz vélhetően a kétharmados többséget is megszerezte volna, míg a többi párt, köztük a kormányzók is csupán marginális szereplők lettek volna az új parlamentben.

Tizenhat évvel ezelőtt a teljes népesség körében az MSZP 19, az FKGP 12, a Fidesz 10, az SZDSZ 9, a KDNP 4, az MDF pedig 3 százalékon állt. Bár az akkori kormánykoalíció pártjai viszonylag jól álltak, de egy ellenzéki összefogás esetében már nem sok esélyük lett volna a választási győzelemre. 1998-ban meg is valósult az összefogás és a szocialisták bár az első helyen álltak, mégsem tudtak később kormányt alakítani.

Ellenzéki fölények

2000 júliusában a biztos szavazók körében az MSZP 48, a Fidesz 30, az SZDSZ 6., az FKGP 5 százalékon állt a Szonda-Ipsos adatai szerint. Az első Orbán-kormány ebben az időszakban messze le volt maradva legnagyobb riválisától, és ha ekkor választást tartottak volna semmi nem veszélyeztette volna a balliberális erők győzelmét.

Nyolc évvel ezelőtt júliusban éppen túl volt az ország az első Európai Parlamenti választáson, amely a Fidesz fölényes győzelmével zárult. A Szonda-Ipsos adatai szerint a biztos szavazók körében a Fidesz 50, az MSZP 37, az SZDSZ pedig 6 százalékon állt. Egy előre hozott választás mindenképpen a jobbközép ellenzék sikerével zárult volna, de kétharmados többséget nem tudtak volna szerezni.

A Jobbik a kulcs?

2008. júliusában a biztos szavazók körében a Fidesz 60, az MSZP 28 százalékon állt, míg rajtuk kívül egyetlen párt sem jutott volna be a parlamentbe. Ha ekkor választások lettek volna az ellenzék simán kétharmadot szerzett volna, míg az MSZP számára az is óriási siker lett volna, ha ezt meg tudták volna akadályozni.

A rendszerváltás óta jól látszik, hogy a mostani kormány a korábbiakkal szemben lényegesen jobb pozícióban van. Egyrészt a Fidesz továbbra is őrzi az első helyét a népszerűségi versenyben, másrészt az ellenzék nem képes egy centrumban összegyűjteni az elégedetleneket. Bár 1996-ban a Horn-kormány sem állt rosszul, de akkor az ellenzék pártjai között lényegesen kisebb volt a távolság, így az összefogás egyszerűbb volt. Ha most nézzük, akkor az ellenzéki pártok együttes támogatottsága bőven 50 százalék fölött van, de nem valószínű, hogy a balközép erők a Jobbikkal kötnének választási szövetséget.