Kovács András
Kovács András

Az Ipsos mérése szerint a Fidesz az aktív választói közegben 35, az MSZP 31 százalékos. A biztos szavazók csoportjában a Jobbik 18, az LMP 10, a DK 4 százalékon áll. A Nézőpont Intézet szerint a részvételüket biztosra ígérő, aktív választók körében 44 százalékkal a Fidesz továbbra is jelentősen vezet (egy évvel ezelőtt még 59 százalékon állt ebben a körben), az MSZP 27, a Jobbik 16 százalékot szerezne.

A biztos pártválasztók körében a kormánypártok támogatottsága a májusi 32 százalékról 36 százalékra emelkedett, az MSZP-é 31-ről 27 százalékra csökkent – derült ki a Tárki méréséből. A Századvég kutatása szerint a biztos pártválasztók között június végén a Fidesz 40 százalékon, az MSZP 25 százalékon állt. A Jobbikra 19, az LMP-re 8 százalék voksolna, a DK pedig 4 százaléknyi szavazatot kapna.

A Medián szerint 37 százalék voksolna a kormánypártra, míg az MSZP támogatottsága egy hónap alatt 2 százalékkal nőtt, így már 27 százalék szavazna a szocialistákra. A Jobbik egy hónappal ezelőtti 21 százalékos támogatottsága egy ponttal csökkent, az LMP és a DK pedig egy-egy százalékkal több, 9, illetve 4 százalékos támogatására számíthat.

1992: óriási volt a Fidesz-előny

A ciklus félidejét elhagyva továbbra is kormánypárti dominancia látható az összes közvélemény-kutatás szerint, bár több felmérés is egyre kisebb előnyt mutat. A korábbi ciklusokkal szemben ez mindenképpen egyedülálló teljesítmény, mivel a kormánypártok a hasonló időszakokban sem voltak ilyen jó helyzetben. Fontos megemlíteni, hogy a Szonda-Ipsos adatai szerint legutóbb 2006 májusában vezetett az MSZP a Fidesszel szemben, így a mostani kormánypárt elmondhatja, hogy 60 hónapja „veretlen”.

1992 júniusában a Medián felmérése alapján a biztos szavazók körében a Fidesz 34, az MDF 14, az MSZP és az SZDSZ 11-11, a KDNP 6, míg az FKGP 5 százalékot ért volna el. A kormánypártok akkor még együttesen is messze elmaradtak a Fidesztől, az akkori pártpolitikai viszonyok között az SZDSZ-szel közösen a mandátumok kétharmadának megszerzése sem lett volna elérhetetlen cél.

Taroltak volna a balliberálisok

16 évvel ezelőtt a Szonda-Ipsos adatai alapján a teljes népesség körében az MSZP 18, az FKGP 13, a Fidesz és az SZDSZ 8-8, az MDF és a KDNP pedig 5-5 százalékon állt. Bár az MSZP állt az élen, és az SZDSZ is viszonylag erősnek mondhatta magát, az ellenzéki oldal mégis komolyabb tartalékokkal rendelkezett, mint a balliberális koalíció.

Az első Orbán-kormány hasonló időszakában a Szonda-Ipsos a biztos szavazók körében 46 százalékos MSZP-, 31 százalékos Fidesz-, 7-7 százalékos SZDSZ- és FKGP-, 4 százalékos MDF- és 3 százalékos MIÉP-támogatottságot mért. A kormányoldallal szembeni balliberális erők több mint 50 százalékos eredményt értek volna el, így győzelmüket semmi sem fenyegette volna, ha akkor került volna sor a választásokra.

Alakult a kétharmad

2004 júniusában az első európai parlamenti választáskor a Fidesz 47-34 százalékos arányban győzte le az MSZP-t. Ekkor a Szonda-Ipsos adatai alapján a biztos szavazók körében a Fidesz 48, az MSZP 38, az SZDSZ 6, míg az MDF 4 százalékon állt. A kormányoldal akkor egy parlamenti választáson is súlyos vereséget szenvedett volna.

Négy évvel ezelőtt a Medián adatai szerint a biztos szavazók körében a Fidesz 61, az MSZP 28, az MDF 4, az SZDSZ 3 százalékon állt. A balliberális erők hatalmas hátrányban voltak, és az ellenzéki kétharmados siker már ekkor elérhető közelségben volt.