Elvek és értékek – Közjogi korlátja nincs az alkotmányozásnak

Tompos Ádám, 2010. november 30., kedd 14:08, frissítve: kedd 14:08
Jakab András moderálásával beszélgettek a hatalmi ágak szétválasztásának alkotmányos garanciájáról a Common Sense Society rendezvényén Sonnevend Pál, Udvary Sándor és Varga Zs. András alkotmányjogászok. Felmerült a kétkamarás parlament bevezetésének lehetősége, de szó esett az amerikai vagy a francia típusú elnöki rendszer bevezetésének előnyeiről és hátrányairól is.
Az esten elhangzott, hogy noha a hatalmi ágak szétválasztásának gyökere már a görög demokráciában és a római korban is megvolt, mai értelmét és formáját azonban csak a 16–17. században nyerte el: egyfajta válaszként az abszolutizmusra. Ezért felmerült az a kérdés is, hogy szükség van-e erről beszélni a 21. századi demokráciák idején, ha több száz éve működő rendszerről van szó. Példaként merült fel a brit közjogi rendszer, amelyben egyfajta hagyomány, vagy „gentleman’s agreement” az íratlan alkotmánnyal együtt szab határt az önkénynek.

További példaként a kör és a háromszög mintájú hatalmi megosztás merült fel. Előbbi, az egy kézben összpontosuló hatalommal kétségkívül hatékonyabb, hiszen a szereplők között zavartalan az információáramlás és nincs érdekellentét, ráadásul nincs jelen a másik típus láthatatlan negyedik ága, a független média. Így épült fel a kommunista berendezkedésű pártállam is, amely ugyan ellenállás nélkül hajtotta végre politikai célkitűzéseit, ám bezártsága, a hiteles információk és a visszacsatolás nélkül összeomlott. Ezzel szemben áll a háromszög mintájú hatalommegosztás, ahol ugyan lassabban, de viták során, a nyilvánosság bevonásával születnek a törvények és a jogszabályok, ezért ennek elitjét nem fenyegeti legitimációs válság.

E vitapont kapcsán merült fel az amerikai, vagy a francia elnöki modell, amelyben a parlament nem a végrehajtó hatalomnak megfelelő országgyűlés, hanem a kormányzatot ellenőrző erő. Ebben a modellben még lassabban születnek a törvények, viszont szinte az egész társadalom hozzászólhat a maga módján a tervezethez. Lord Acton híres mondására alapozva – miszerint a teljes hatalom korrumpálja annak birtoklóját – mindhárom szakértő egyetértett abban, hogy szükség van fékekre és egyensúlyokra, hiszen az ellenőrizetlen hatalom szükségszerűen vezet korrumpálódáshoz és zsarnoksághoz. Sőt: manapság már sokkal több, burkoltabb eszköz van arra, hogy egyeduralmat építsen ki egy vezető vagy egy párt, mint Montesquieu idején – hangzott el.

Maga a tény azonban, hogy a hatalmat választás útján nyerik el a törvényhozás szereplői, egy nagyon komoly legitimációs tényező – fogalmazódott meg –, éppen ezért tulajdonképpen semmilyen közjogi korlátja nincsen annak, ha egy választáson alkotmányozó többséget ér el egy politikai erő, hogy éljen ezzel a lehetőséggel. Különösen fontos ezért – vélték az e kérdésben egyetértő vitázók –, hogy a törvényhozás felett egy olyan alkotmány őrködjön, amely a nemzet alapvető értékeire épül. Alapvető, hiszen magára az alkotmányra is azért van szükség, mert egy demokráciában elkerülhetetlen az érdekek ütközése: ezeket kell szabályoznia. Ennek némileg ellentmondva elhangzott az is, hogy a közösségi értékek mellett az egyén jogainak is szerepelniük kell az alaptörvényben.

Arról ismét megoszlottak a vélemények, hogy milyen szervezet őrködjön az alaptörvény szellemisége felett és szabjon határt a törvényhozásnak. Az Alkotmánybíróság (AB) mellett szólt érvként a testület húszéves hagyománya, valamint az, hogy a rendszerváltást követően ez a szerv működött, ha nem is hibátlanul, de a legracionálisabban és elvszerűbben. Előnyként merült fel az AB mellett és a kétkamarás testülettel szemben, hogy a taláros testületben kisebb a valószínűsége, hogy érdekellentétek merüljenek fel, arról nem is beszélve, hogy a meghívásos alapon, nem megválasztott felsőház szükségszerűen legitimációs hátrányba kerül, hiszen nagyon könnyen előfordulhat, hogy abba a társadalom egyes rétegeit megosztó szervezetek kerülnek be.
hirdetés
hirdetés
hirdetés
Vélemény
Férfinátha
Ficsor Benedek
Nehéz úgy felszámolni az egyenlőtlenséget, hogy nem tudjuk, mit jelenthet az egyenlőség.
Legolvasottabb
Legfrissebb
Riport, háttér, interjú
hirdetés