Imaóra

Erdő Péter: Isten szándéka az egység

MTI, 2016. január 24., 23:19, frissítve: hétfő 09:25
Zsidók és keresztények a különbségekről nem megfeledkezve, egymást mélyebben megismerve érthetik meg igazán, hogy nagy és közös út áll előttük. Erről beszélt Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek az ökumenikus imahetet lezáró zsidó-keresztény imaórán vasárnap este Budapesten.

Erdő Péter hangsúlyozta: Isten szándéka az egység, a világnak pedig szüksége van a zsidók és a keresztények közös kiállására, arra, hogy az „idősebb és ifjabb testvér” egymás felé forduljon és szeretetben találkozzon.

A bíboros szólt arról is, hogy az elmúlt ötven esztendő nagy előrelépéseket hozott a zsidó-keresztény párbeszéd terén: „a távolságtartó együttélésből eljutottunk egy mély barátságig, amely teológiai alapokra épül”.

Egyedülálló kapcsolat

„A zsidósággal való dialógus a keresztények számára igen sajátos jellegű, mert a kereszténységnek zsidó gyökerei vannak, és ez kettejük kapcsolatát egyedülálló módon határozza meg” – idézte a bíboros az Apostoli Szentszék dokumentumát, amelyet a II. vatikáni zsinat Nostra Aetate kezdetű nyilatkozatának 50. évfordulójára adott ki.

Ezért hangsúlyozza Ferenc pápa, hogy „keresztényként nem tekinthetjük a zsidóságot idegen vallásnak, sem a zsidókat nem soroljuk azok közé, akik arra hivatottak, hogy hagyják el a bálványokat, és térjenek meg az igaz Istenhez. Velük együtt hiszünk az egy Istenben, aki a történelemben tevékenykedik, és velük együtt fogadjuk be a közös kinyilatkoztatott szót” – tette hozzá Erdő Péter.

Itt az idő

Frölich Róbert országos főrabbi (Mazsihisz) kiemelte: a keresztények és a zsidók mostanáig imádkoztak, könyörögtek, de eljött az idő, hogy tegyenek is, hogy bizonyítsák is hitüket. „Eljött az idő, hogy ugyanúgy tegyünk szerte a világon, ahogy Ferenc pápa tett a római zsinagógában: átöleljük egymást, kezet fogjunk és elinduljunk egy új úton” – fogalmazott.

Frölich Róbert felidézte a Nádas-tenger (Vörös-tenger) kettéválásának csodáját. Amikor az Egyiptomból menekülő zsidók ott álltak a tenger partján, Mózes Istentől kért segítséget, de ő így válaszolt: „miért kiáltasz hozzám, szólj a zsidóknak, hogy induljanak meg a tengernek”.

Isten válasza ellentmondani látszik annak a „gyermekkorunkban elsajátított tudásnak”, hogy ha „bármi gondunk van, forduljunk az ég felé, mert onnan jön a segítség” – mutatott rá a főrabbi. Csakhogy a zsidó legendárium úgy tartja, hogy a tenger nem azonnal vált ketté, csak akkor, amikor a zsidók már elindultak, amikor az első embernek már a szájáig ért a víz.

„Amikor tehát ott állunk a Nádas-tenger partján, akkor már nem a könyörgés ideje van, akkor már nekünk kell cselekedettel bizonyítani a hitünket” – figyelmeztetett Frölich Róbert.

Áldatlan állapot

Gáncs Péter a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke arról beszélt, hogy megszámlálhatatlanul sokszor kérjünk, kívánjuk Isten áldását köszönésképpen vagy éppen szertartások végén, mégis olyan sokszor szenvedünk „áldatlan állapotban”, a megosztottság, a széthúzás állapotában. Hogyan lehet – tette fel a kérdést – hogy amit „ennyit kérünk, ennyit kívánunk és ennyiszer fogadunk el, az nem hat ránk?”

A válasz a 133. zsoltárban van: Isten csak oda küld áldást, ahol a testvérek egyetértésben élnek. Ez nem azt jelenti, hogy mindenről ugyanúgy gondolkodnak, de az „egyben, a legfontosabban” egyetértenek – tette hozzá az evangélikus püspök.

Bálint Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke úgy fogalmazott: az emberi életnek tartalmat a világgal, Istennel és embertársakkal való kapcsolat ad.

A sokszor kiismerhetetlen világban biztos pont az isteni törvény, hogy „szeressük egymást”.

A hazugság nem örök

Papp János, a Magyarországi Baptista Egyház elnöke arról beszélt, hogy a világban újra és újra eluralkodik a „hamisságok rettenete”. A gonosz, a hazugság azonban nem örök, és amikor Isten ráébreszti az embert önmagára és az igazságra, álomképként foszlik szerte. Isten azonban gyakran az embereket bevonva dönti romba a hazugság rendszereit, ezért szükség van az emberi kiállásra és hitre.

Csernák István, a Magyarországi Metodista Egyház szuperintendense azt emelte ki, hogy az ember életében a legnagyobb dolog az isteni szándék felfedezése. Hozzátette, hogy noha Isten akaratát az ember nem mindig értheti meg, mégis mindig „keresnie és szeretnie” kell azt.

Pataky Albert, a Magyar Pünkösdi Egyház elnöke arról beszélt, hogy ha „nem ismerhetjük is a jövőt”, ismerhetjük azt, aki a „kezében tartja a jövőnket”, ez pedig reménységet ad.

Németh Pál református lelkész arra figyelmeztetett: Istennek egy népe van és ez az egy nép egy üzenetet hordoz a világban. Azt, hogy Isten irgalmas, türelmes, és megbocsátja bűneinket.

Együtt imádkozni

Fischl Vilmos, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) főtitkára fontosnak nevezte, hogy a zsidó-keresztény gyökerű Európában zsidók és keresztények tudjanak újra és újra együtt imádkozni és hirdetni Isten tetteit.

Szécsi József, a Keresztény-Zsidó Társaság főtitkára mások mellett arról beszélt, hogy mind a zsidó, mind a keresztény vallás könyvvallás, így újra és újra vissza kell térniük a „szent iratokhoz”. „Őseink szent írott és szóbeli hagyományát életet adó kapcsolatba kell hozni napjaink kihívásaival és jogos elvárásaival” – mondta.

Az ökumenikus imahetet 1908-ban rendezték meg először az egyesült államokbeli Graymoorban. A ma már világszerte megtartott rendezvényhez két évtizede csatlakozott a MEÖT, mára pedig az ország szinte minden településén megszervezik. Az imahetet lezáró zsidó-keresztény imaórát ötödik alkalommal szervezete meg a Keresztény-Zsidó Társaság és az Avilai Nagy Szent Teréz Plébánia.

hirdetés
hirdetés
hirdetés
Vélemény
Átverések kicsiben és nagyban
Torba Tamás
Tíz amatőr határidős kereskedő közül kilenc bizonyosan elveszti befektetését.
Legolvasottabb
Legfrissebb
Riport, háttér, interjú
hirdetés

Hozzászólások - db

A hozzászólások mutatása