Kovács András
Kovács András

Úgy tűnik, a sarkalatos törvények legtöbb külföldi bírálója talán el sem olvasta a kritikával illetett törvényeket – mondta el lapunknak Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet elemzője. Véleménye szerint a bírálatok egy része természetesen szakmai alapú, így az Európai Bizottság vagy a Velencei Bizottság által megfogalmazott aggályok is, viszont a külföldi sajtóban számos csúsztatás is megjelent. A kritikák egyébként kevésbé az intézményi átalakítások, sokkal inkább a személyi változások miatt fogalmazódhattak meg – tette hozzá.

Tipikus félreértés volt például, hogy a bírák kinevezése egyetlen személy, az Országos Bírósági Hivatal elnökének döntésén múlik, azonban a törvény világos szakmai kritériumokat fogalmaz meg a bírójelöltek számára, akiknek személyére ráadásul bírákból álló tanácsok tesznek javaslatot – vélekedett az elemző.

Fodor a sokat támadott új választási rendszerről is szót ejtett. Szerinte ez annak a pártnak kedvez, amely 2014-ben a legtöbb szavazatot szerzi majd meg. Az egyéni választókerületek jelentősége nő, ami erősíti a többségi karaktert – tette hozzá.

Megegyezésre törekszenek

Nincs szigorúan két részre választva a négyéves kormányzás, a mostani személyi változások is inkább technikai jellegűek, és azt segítik elő, hogy a minisztériumok pontosan végrehajtsák a miniszterelnök által meghatározott stratégiai célokat – hangsúlyozta az elemző.

A határozott érdekérvényesítés mellett megegyezésre törekszik a kormány a nemzetközi politikában, amit jól mutat kompromisszumkészsége, valamint a költségvetési egyensúly megőrzésének szándéka – szögezte le Fodor a kormány külpolitikáját elemezve.

Legitimálhatják

Fodor elmondta, hogy a 2010-es választásokon világos felhatalmazást kapott a választóktól a Fidesz. Rámutatott arra, hogy a kormánypárt aktívan használja a kétharmadát, amit bizonyít az új alaptörvény megalkotása, az új választási rendszer létrehozása, a helyhatósági reform és a szimbolikus kérdések felvállalása. A kétharmados többség kritikusai arra szokták felhívni a figyelmet, hogy a Fidesz kiiktatja a fékek és ellensúlyok rendszerét, valamint a választási rendszer révén bebetonozza a hatalmát, de az elemző szerint a kormánypárt nem forgatta fel alapjaiban az állami intézmények közötti alkotmányos egyensúlyt.

Az átalakítások megítélése ugyanakkor végső soron a választókon múlik, a 2014-es szavazás pedig jórészt éppen arról szólhat majd, hogy a társadalom legitimálja-e az állami intézményrendszeren belüli átalakításokat – hangsúlyozta az elemző. Fodor szerint amennyiben az állampolgárok a hétköznapokban egy eddiginél jobban szervezett, hatékonyabb állami működéssel találkoznak, a választók bizalmának megtartása mellett háttérbe szorulhat az átalakítások hatalompolitikai célzatát hangsúlyozó érvelés. „Amennyiben viszont az átalakítás fő céljai nem valósulnak meg a gyakorlatban, a választók könnyen protestszavazatot adhatnak le a hatalommal való visszaélés vélelme miatt.”