• 6 °C, esős

Ezért lesz komoly jelentősége az IMF-megállapodásnak

WA, 2012. május 28., hétfő 09:58, frissítve: hétfő 12:09
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) sikeres, és a terveket meghaladó forint állampapír kibocsátása révén lehetővé vált, hogy az év eddigi devizatörlesztéseit forintban teljesítse, ez történt, amikor az ÁKK februárban és májusban mintegy 180-180 milliárd forintot törlesztett, természetesen euróra átváltva az összeget – mondta Pleschinger Gyula, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára.

Az NGM államtitkára leszögezte: miután június 1-től az EU/IMF-tárgyalásokat miniszterként Varga Mihály vezeti, mind a tárgyalások várható kezdésének, mind menetrendjének kérdése hozzá tartozik.

Hosszú tárgyalásokra számít Árokszállási Zoltán hazánk és a Nemzetközi Valutaalap között, de ősz elejére megszülethet a kompromisszum. Olvassa el itt az MNO írását.

Az államtitkár – aki korábban az ÁKK-t vezette – úgy vélte: az államadósság, illetve a kamatkiadások szempontjából azért lenne komoly jelentősége egy aláírt IMF-megállapodásnak, mert az akár 1,5-2 százalékos hozamcsökkenést eredményezhetne, ami jövőre a 100-130 milliárd forinttal csökkentené az adósságszolgálatot. Egy EU/IMF-megállapodás után az MNB is csökkentheti a devizatartalékok szintjét, ami ugyancsak megtakarítással járhat – tette hozzá.

Az azonban tény, hogy ebben az évben – a diszkont kincstárjegyeket leszámítva – még közel 5,5 milliárd eurónyi törlesztési kötelezettsége van Magyarországnak, s elvileg ehhez a fedezet rendelkezésre áll – mondta Pleschinger Gyula. „De egy ilyen válsággal fenyegető gazdasági környezetben nem szabad felégetni tartalékainkat, ezért a lejáró hitelek megújítását a piacról ajánlatos refinanszírozni” – fogalmazta meg Pleschinger Gyula.

A tranzakciós illetékről

A kormány május 11-én nyújtotta be a parlamentnek a tranzakciós illetékről szóló törvényjavaslatot, melyet hétfőn az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottsága általános vitára alkalmasnak talált; az illeték mértéke 1 ezrelék lesz.

Áttérve a tranzakciós illeték kérdésére, az államtitkár elmondta: amikor a törvényjavaslatot beterjesztette a kormány, akkor a túlzottdeficit-eljárás alóli felmentés szorításában kellett lépni, s ez korlátot szabott az előzetes egyeztetésnek – jelentette ki az államtitkár. Magyarázatként hozzátette: az Európai Bizottság akkor fogad el egy bevételnövelő vagy kiadáscsökkentő tételt, ha az parlamenti döntéshez, de legalább a beterjesztett törvényjavaslathoz, vagy kormányhatározathoz kötődik.

A Európai Bizottságnak, illetve az EU pénzügyminiszteri tanácsának, az Ecofinnak eljuttatott konvergenciaprogramban azt vállalta Magyarország, hogy GDP-arányosan idén 0,5, jövőre 1,5 százalékos addicionális államháztartási kiigazítást végez, ami idén 150, jövőre durván 450 milliárd forintot jelent, s ennek a programnak része a tranzakciós illetékből befolyó bevétel – rögzítette az NGM államtitkára.

Kényszerlépés

A Magyar Bankszövetség delegációja csütörtökön átadta a pénzügyi tranzakciós illetékre vonatkozó koncepcióját a kormány képviselőinek, amely mérlegeli a javaslatokat, s ezen héten folytatódnak a tárgyalások.

Múlt hétfőn arról is hírt adtunk, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium folyamatosan tárgyalásokat folytat a Magyar Bankszövetség képviselőivel annak érdekében, hogy mindkét fél számára elfogadható feltételekkel vállaljanak szerepet a pénzintézetek a kormány gazdaságpolitikájának megvalósításában.

„Mivel egy kényszerlépésről van szó, a bankszövetség vezetőjével közöltük, hogy a beterjesztett törvényjavaslat után mind a kormány, mind a parlament megadja a lehetőséget az egyeztetésre, a változtatásra. A végszavazás július elejére tolódik el, addig lehet finomítani a törvénytervezeten, amelynek sarokpontja, hogy a tranzakciós illeték biztosan behajtható legyen, jövőre hozza a tervezett 130 milliárd forintos bevételt, és a lehető legszélesebb körre terjedjen ki, minél alacsonyabb kulcs mellett” – fogalmazott Pleschinger Gyula.

Bár részleteket a bankszövetséggel való tárgyalás lezárásig a felek nem közölnek, az államtitkár azt elismerte, több tárgyalási fordulóra van még szükség ahhoz, hogy olyan törvény szülessen, amely megfelel a bankszövetséggel kötött tavaly decemberi megállapodásnak, s emellett a legkevesebb kárt okozza a gazdaságban, miközben a fehérítés révén pozitív impulzust is kiválthat.

A bankszövetséggel kötött decemberi megállapodás szerint a kormány nem hoz olyan, a pénzintézeti szektort hátrányosan érintő döntést, amelyről előzetesen nem konzultál, valamint a jövő évre szóló banki különadó az ez évi érték 50 százaléka lesz.

Kell a bankok aktivitása

Arra a kérdésre, hogy a tranzakciós illeték nem szűkíti-e tovább az amúgy is lanyha hitelezést, illetve lassítja a gazdasági növekedést, az államtitkár úgy reagált, hogy a növekedéshez elengedhetetlen a bankok aktivitása, a hitelezés bővítése, s emellett a bankok fontos feladata, hogy támogassák a kormány gazdasági növekedésre vonatkozó stratégiáját. Ugyanolyan fontos az is, hogy a magyarországi bankok külföldi anyabankjai bízzanak a magyar gazdaságban, s ennek jegyében megszűnjön a tőkekivonás – tette hozzá.

Az államtitkár rámutatott: becslések szerint a tranzakciós illetékből befolyó 130 milliárd forint 75-80 százalékát biztos, hogy a vállalati és a banki szektor fizeti, a lakosságra így csupán 20-25 százalék juthat. Megfontolandó az az érv, hogy az illeték mértéke egy bizonyos tranzakciós méret után már ne emelkedjen, illetve legyenek preferált, azaz illetékmentességet élvező tranzakciók, ugyanakkor például diszpreferenciát jelentene a magasabb kulcs a gazdasági társaságok közötti készpénzes tranzakcióknál vagy a „sárga csekkes” befizetéseknél – jegyezte meg.

Egy kétkeresős, nettó 300 ezerrel gazdálkodó családnál a pénz felvétele 300 forint, elköltése talán 150 forint tranzakciós illetékkel járna, így az összes teher maximum havi 450 forint lehet – vezette le a számítást Pleschinger Gyula.

De arról sem szabad megfeledkezni, hogy a keresők döntő többsége 16 százalékos szja-kulccsal adózik, így a korábbinál kevesebb személyi jövedelemadót fizet – egészítette ki az érvelést az államtitkár.

Forrás: MTI
hirdetés
G-Közép
A bohócdiktátor
Gazda Albert
Aki már hároméves korában tudott autót vezetni, azt tényleg nem lehet könnyű letaszítani a trónról.
Legolvasottabb
Legfrissebb
  1. 1
  2. 2
  3. 3
  4. 4
  5. 5
  6. 6
  7. 7
  8. 8
  9. 9
  10. 10
  11. 11
  12. 12
  13. 13
  14. 14
  15. 15
  16. 16
  17. 17
  18. 18
  19. 19
  20. 20
  21. 21
  22. 22
  23. 23
  24. 24
  25. 25
  26. 26
  27. 27
  28. 28
  29. 29
  30. 30
  31. 31
  32. 32
  33. 33
  34. 34
  35. 35
  36. 36
  37. 37
  38. 38
  39. 39
  40. 40
  41. 41
  42. 42
  43. 43
  44. 44
  45. 45
  46. 46
  47. 47
  48. 48
  49. 49
  50. 50
  1. 00:01
  2. 23:34
  3. 23:20
  4. 22:55
  5. 22:38
  6. 22:22
  7. 22:10
  8. 22:00
  9. 21:54
  10. 21:42
  11. 21:40
  12. 21:30
  13. 21:28
  14. 21:25
  15. 21:13
  16. 21:05
  17. 20:59
  18. 20:47
  19. 20:35
  20. 20:30
  21. 20:29
  22. 20:27
  23. 20:15
  24. 20:07
  25. 20:05
  26. 19:58
  27. 19:57
  28. 19:57
  29. 19:54
  30. 19:52
  31. 19:50
  32. 19:47
  33. 19:44
  34. 19:42
  35. 19:39
  36. 19:29
  37. 19:27
  38. 19:17
  39. 19:15
  40. 19:10
  41. 19:01
  42. 18:50
  43. 18:38
  44. 18:31
  45. 18:22
  46. 18:11
  47. 18:06
  48. 18:01
  49. 18:00
  50. 17:57
  51. 17:46
  52. 17:43
  53. 17:31
  54. 17:18
  55. 17:17
  56. 17:00
  57. 16:50
  58. 16:47
  59. 16:45
  60. 16:39
  61. 16:35
  62. 16:31
  63. 16:30
  64. 16:25
  65. 16:13
  66. 16:11
  67. 16:04
  68. 16:03
  69. 16:00
  70. 15:56
  71. 15:53
  72. 15:50
  73. 15:44
  74. 15:39
  75. 15:31
  76. 15:29
  77. 15:25
  78. 15:22
  79. 15:20
  80. 15:19
  81. 15:17
  82. 15:14
  83. 15:12
  84. 15:10
  85. 15:09
  86. 15:07
  87. 15:07
  88. 14:57
  89. 14:53
  90. 14:51
  91. 14:51
  92. 14:50
  93. 14:46
  94. 14:46
  95. 14:39
  96. 14:38
  97. 14:27
  98. 14:14
  99. 14:11
  100. 14:05
hirdetés

Hozzászólások - 3 db

A hozzászólások mutatása