A volt miniszterelnök a magyar katonahősök emlékművénél arról beszélt, hogy ma a nemzetükért életüket áldozó hősök áldozatának köszönhetően vagyunk itt. Mint mondta, vannak a világon kényelmes sorsot szerző népek, nemzetek, és vannak olyanok is, akik minden ellenállás nélkül fogadták a rájuk terpeszkedő idegen hatalmat; ez utóbbiak egy része már el is vesztette egyéniségét, karakterét és nyelvét. Boross Péter szerint azonban a magyar nép nem ezek közé tartozott, mert ezen a tájon idegenként, nem rokonként ezt nem engedhette meg magának.

„Szándékkal” lett gyermeknap

Arról is beszélt, hogy a hősök napja korábban kiemelkedő ünnep volt Magyarországon március 15-e és augusztus 20-a mellett, ám ahogy a másik két nemzeti ünnepet is, a korábbi rendszerben ezt is igyekeztek feledtetni. Tudjuk, hogy március 15-e hogyan lett munkanap, hogy a hősök ünnepnapja „szándékkal” hogyan lett gyermeknap, és hogyan lett az alkotmány és kenyér ünnepe az első szent királyunk emléknapja – fűzte hozzá.

Dankó István, a Honvédelmi Minisztérium (HM) jogi és igazgatásért felelős helyettes államtitkára arra mutatott rá, hogy ismert és „neves” tudósok, pedagógusok, írók, művészek, sportolók és közéleti személyek mellett általában kevés hangsúlyt kapnak azoknak a „névtelen”, ismeretlen hősöknek a százezrei, akiknek az életműve az volt, hogy életüket áldozták a hazáért, a nemzetükért. A helyettes államtitkár úgy vélte, az ő áldozatuk nem ér kevesebbet, mint akár egy díjakkal kitüntetett, ünnepelt feltalálóé.

Erkölcsi adósságot törlesztettek

Magyar Sándor, a HM társadalmi kapcsolatokért felelős irodájának a szakreferense a megemlékezésen felidézte, hogy 1903-ban alakították ki a rákoskeresztúri Új köztemetőben a Hősök temetőjét, és ide temették az 1848/49-es szabadságharc veteránjait, a békeidők halottait, majd itt leltek végső nyugalmat az I. és II. világháború hősi halottai is. Hozzátette: a mintegy 25 ezer sírt számláló katonatemetőt a II. világháború után fokozatosan, szinte teljes mértékben felszámolták, és ma már csak néhány sír és emlékmű jelzi az egykori hősi temetőt.

Elmondta, 2001-ben az Országgyűlés a magyar nemzet erkölcsi adósságát törlesztette, amikor törvényt alkotott a hősök emlékének megörökítéséről. Hozzátette: még ugyanebben az évben létrehozhatták a megemlékezés színteréül a Hősök temetője emlékparkot, ahol minden év májusának végén fejet hathatnak a hősök előtt. 

Kifejezésre kell juttatni az utókor tiszteletét

A megemlékezésen mások mellett koszorút helyezett el, illetve fejet hajtott Áder János köztársasági elnök nevében Szegő László dandártábornok, a HM és a honvéd vezérkar képviseletében Dankó István helyettes államtitkár és Kun Szabó István dandártábornok, valamint Kontrát Károly, a Belügyminisztérium politikai államtitkára, Kónya István, a Kúria kollégiumvezetője, Radnainé Fogarasi Katalin, az NEKB főtitkára, Boross Péter, a bizottság elnöke, Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, a Recski Szövetség, valamint a Pofosz, az 56-os Szövetség megjelent képviselői.

Az ünnep eredete az 1917. évi VIII. törvényre vezethető vissza, melyet báró Abele Ferenc vezérkari őrnagy kezdeményezett, s amely arra kötelezett minden községet, hogy méltó emléket állítson elesett hőseinek. A jogszabály kimondta, hogy megfelelő módon kifejezésre kell juttatni és az utókor számára meg kell örökíteni nemzetünk hősi halottainak kegyeletteljes tiszteletét.