A Budapest Alapkezelő elemzői szerint 50 százalék az esély arra, hogy a magyar kormány még az idén tető alá hozza az EU-val és az IMF-fel a hitelmegállapodást. Londoni elemzők szerint kétharmadoshoz közeli az esélye annak, hogy hazánk egyezségre jut a Nemzetközi Valutaalappal és az EU-val egy új hitelprogramról, de az uniós bizottság a beterjesztett módosítási javaslatokon túl valószínűleg még további intézkedéseket fog kérni a magyar kormánytól .

Az Európai Bizottság azt várja Magyarországtól, hogy teremtsen olyan biztonságos jogi környezetet, amely helyreállítja az üzleti bizalmat – erősítette meg az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézményének szóvivője pénteken az előző napokban többször is megismételt brüsszeli hivatalos álláspontot. Olivier Bailly ehhez ezúttal hozzátette: úgy gondolják, hogy a magyar hatóságokkal folytatott eszmecsere nyomán ezt sikerül majd elérni.

A szóvivő a pénteki bizottsági sajtótájékoztatón nem volt hajlandó belemenni annak a kérdésnek az értelmezésébe, hogy a Magyarországgal való hiteltárgyalások megkezdésének előfeltételei gazdasági-pénzügyi vagy politikai jellegű előfeltételek-e.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök pénteken az MR1-Kossuth rádióban azt mondta: zsarolásnak tartaná, ha az Európai Unió politikai feltételeket támasztana a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) való megállapodás ügyében Magyarországgal szemben.

Mint azt megírtuk, Pelczné Gáll Ildikó EP-képviselő pénteken kijelentette: nincsenek jelenleg konkrét feltételei az EU- és IMF-tárgyalások megkezdésének, egy kiélezett környezetben zajló folyamatban vagyunk. Megerősítette, hogy Orbán Viktor a jövő héten várhatóan találkozik José Manuel Barroso EB-elnökkel.


Olivier Bailly közölte, hogy Brüsszelben továbbra is elemzik az Európai Bizottság indoklással alátámasztott véleménye, illetve tájékoztatáskérése nyomán érkezett magyar kormányzati válaszokat. Nem közölt határidőt arra nézve, hogy az elemzés mikor készül el, illetve hogy a biztosok testülete mikor hozza meg az elemzés alapján a politikai döntéseket ezekben a kérdésekben. Bailly szerdai sajtótájékoztatóján reményét fejezte ki, hogy szilárd jogi alapokon álló értékelés születik, és az alapján a bizottság a következő hetekben döntést hozhat a kötelezettségszegési eljárások ügyében.

A Magyarországgal szemben indított három uniós kötelezettségszegési eljárásból kettő nem előfeltétele a Nemzetközi Valutalappal tervezett tárgyalások megkezdésének – mondta szerdán a Dow Jones hírügynökségnek Győri Enikő, a Külügyminisztérium uniós ügyekért felelős államtitkára.

„Homályos”

Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter sajtóirodája csütörtökön azt közölte: az Európai Bizottság szerdai sajtótájékoztatóján elhangzottak megerősítik a magyar kormány álláspontját, amely szerint továbbra sem ismertek Magyarország és az IMF/EU közötti hitelkonstrukció-igénylési tárgyalások indulásának pontos előfeltételei.

A Magyar Nemzet szerdai számában írt arról, hogy teljesen homályossá vált, valójában milyen feltételeket vár el az Európai Bizottság Magyarországtól a hiteltárgyalások megkezdéséhez.

Martonyi János kedden azt mondta, a kormány nem ismeri pontosan a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az EU-val kötendő hitelmegállapodás előfeltételeit, „ellentétben azzal, amit nagyon sokan mondanak itthon, külföldön egyaránt”.

Az EU hazánkkal szembeni, teljességgel megalapozatlan politikai támadásai XXI. századi gyarmatosítással érnek fel – állapítja meg Hossó Andrea közgazdász a Daily Mail hasábjain. A magyar születésű, ám Londonban dolgozó Hossó hosszú véleménycikkben fejtegeti a Magyarországot érő, gyakran „abszurd” támadások okait és hátterét.