Szőke László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) fogyatékosságügyi főosztályvezetője vasárnap Budapesten sajtótájékoztatón elmondta: a kormány érdemben kívánja támogatni a fogyatékosok rehabilitációját, képzését, illetve foglalkoztatását. Hangsúlyozta: az idei költségvetésben 40 milliárd forintot különítettek el erre a célra, az Új Széchenyi-tervben pedig az ugyancsak erre a célra fordítható összeg meghaladja a 21 milliárd forintot. Fontos az is, hogy a fogyatékos emberek „szükségleteinek megfelelően” részesüljenek támogatásokban, így például a jelnyelvi tolmácsszolgálatok fejlesztésére 540 millió forint fordítható.

Kósa Ádám (Fidesz) európai parlamenti képviselő a jelnyelvi tolmácsszolgálatok fejlesztésével kapcsolatban kifejtette: a hallássérültek közössége több mint öt éve várt olyan tolmácsolási módszerre, amely könnyebbé, gyorsabbá és hatékonyabbá teszi a kommunikációt. A tolmácsszolgálat 2003-ban indult Magyarországon, de eddig csak olyan formában volt elérhető, hogy a jelnyelvi tolmácsnak személyesen jelen kellett lennie a siket vagy nagyothalló ember mellett, a projektnek köszönhetően azonban ez megváltozhat.

A képviselő elmondta: a siket és nagyothalló embereknek egy úgynevezett VRS/VRI tolmácsszolgáltatás épül ki, amelynek segítségével a jelnyelvi tolmács vagy szöveges operátor távoli közreműködésével akadálymentessé válik a kommunikáció. Ennek a tolmácsolási technikának két típusát dolgozzák ki: az egyik például, amikor az ügyfél telefonos hívást kezdeményez és azt akadálymentesítik, azaz a nagyothalló ügyfél telefonon intézheti ügyeit egy tolmács segítségével. A másik lehetőség, amikor a nagyothalló vagy siket és a halló ember személyesen vannak jelen, és az akadálymentesítés a távolban lévő jelnyelvi tolmács vagy szöveges operátor segítségével történik.

A mostani rendszerben a jelnyelvi tolmácsnak sokat kell utaznia, ami a munkaidejének mintegy harminc százalékát teszi ki. Öt éve várnak ennek a rendszernek a kiépülésére, amely az Egyesült Államokban már húsz éve működik. A tolmács könnyebb elérésével a munkaadókkal is beszélni tudnak majd a munkahelyeken, így a siketek és nagyothallók jobb munkavállalók lehetnek – tette hozzá Kósa Ádám.

A jelnyelvi tolmácsszolgálatok fejlesztéséről a sajtótájékoztatón kiosztott tájékoztató szerint a projekt segítségével kialakulhatnak az országos jelnyelvi video-tolmácsszolgáltatás rendszerének műszaki, informatikai és logisztikai feltételei, és a hallássérült emberek az ország minden pontján azonos színvonalú kommunikációs szolgáltatásokhoz jutnak. Mindemellett költséghatékonyabban lehet majd a tolmácsszolgálatot fenntartani, a közszolgáltatások akadálymentes elérésének lehetősége pedig megsokszorozódik, ugyanis az nem lesz helyhez kötött.